Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)
Prof. SZODORAY LAJOS: Néhány adat az 1848—49-i szabadságharc venereás helyzetéhez
Ebből a hivatalos utasításból láthatjuk szintén, hogy a tábori egészségügyi hatóságok igyekeztek minden lehetőt megtenni, hogy az elharapódzó venereás esetek felett úrrá legyenek, „ezeket kórházakba felvéve a fertőzéstől elzárni és lajstromba venni törekedtek". A nemi fertőződés megelőzését szolgálta Pólya József tanár cikke 10 is az Orvosi Tár 1848. évfolyamában: Egészségügyi VII. parancs. Az életrend alkalmazott alapszabályai honvédeink számára. „II. parancs: kósza szerelmet ne űzz, a természet a kósza szerelmet nem is szokta hagyni büntetlenül, a büntetés folyás és íekélyékben nyilatkozik". Mindezekből az adatokból is megállapítható, hogy a nemibetegségek terjedése komoly gondot okozott a szabadságharc honvédorvosainak, lelkészeinek, sőt az egész magyar orvosi társadalomnak. Számos idevonatkozó intézkedésről: lajstromba vétel, izolálás, etikai nevelés stb. látható, hogy a kornak megfelelő megelőzést is próbáltak alkalmazni. Abban, hogy ezeket a dicséretreméltó törekvéseket nem koronázta megfelelő siker, annak legfőbb okaként az osztrák elnyomás következtében kialakult kulturális és szociális elmaradottságot kell megjelölnünk. Ez az elnyomó politika arra irányult, hogy a magyar népet fejlődésében megakassza és a betelepítettek helyzetét megerősítve Magyarország elnémetesítését létrehozza. A magyar nép és köztük a magyar orvosok azonban nagy erőfeszítésekkel megakadályozták e terv megvalósítását, A dicsőséges magyar szabadságharc fényét nem homályosítja el az a kedvezőtlen venereás helyzet, mely a korabeli néhány adatból kirajzolódik elénk. Ezek az adatok a szabadságharc előtti politikai helyzet elemzésével együtt vizsgálva az elnyomókra vetnek sötét árnyékot. IRODALOM 1. Nékám Lajos sen.: A budapesti Egyetem Űj Klinikája Bőr és Nemibetegek számára. Universités Könyvkiadótársaság. Budapest, 1916.
