Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 4. (Budapest, 1956)
Dr. NEBENFÜHRER LÁSZLÓ: A syphilis történeti kutatásának útja
évszázaddal dr. Claudius Puylon disszertációt ír At quae hydrargyro non cedit Syphilis hydroticis percuranda? (1670) címen s a syphilis szót javaslatba hozta. Olaszországban Gamba a Passerano, a turini Collegium Medicum orvosa 1783. augusztus 12-én tartott Disputatio publica de Syphilide című előadásában használja. A németek közül Hufeland 1805-ben és Rust 1813-ban vették át Cullen megjelölését. Franciaországban a köztársasági és napóleoni háborúk alatt Hartmann (1633) által leírt ,,Űj háborús betegségek"-et ismét tanulmányozni kezdték, egymásután jelentek meg a dolgozatok La maladie syphilitiques címen a Hôpital Saint Louis, Hôpital du Midiből, a Hospice Civil des Vénériens, Hospitál Val- de Graceból, Mahon 1800, Petit Rädel 1799, Lagneau 1803, Alibert 1806, 1822, 1823, Schwediaur 1788, 1817 tollából. A syphilodologiát a XIX. században e szerzők fektették a legszélesebb alapra. A syphilis címszót a két sebész Cullerier vezette be a nagy francia szótárba; Dictionnaire des sciences médicales (Paris, 1829—1836). Ennek német változata Lipcsében jelent meg 1835ben, „Universal-Lexikon der praktischen Medizin und Chirurgie" címen és itt már syphilis, syphilid, syphilitique szerepel. Schönlein Würzburgban 1824-ben és tanítványa, Konrad Heinrich Fuchs a syphilis nevet használták. Ők már tudták, hogy ez a betegség nemcsak venereás fertőzés útján lép fel, hanem az átvitelnek sok útja van. A magyar dalmáciai partok egészségügyi főnöke, Kluky említi először 1790 körül a mal syphilitico ulcerosot, s 1815ben Jenniker jelentésében találjuk a syphilis elnevezést. Wendt János könyvét Horváth József fordította magyar nyelvre, mely megjelent Pesten 1830-ban „A bujakórság, vagyis vénuszi nyavalya a maga egész elterjedésében és minden formájában" címmel. Ö több ízben használja már az exostosis syphilitica elnevezést. Páriz Pápay a Pax corporis 1708-i (Breuer, Lőcse) kiadásában és Szenczi Molnár Albert 1708-ban megjelent szótárában frantzu, morbus gallicus vagy pestis