Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

Dr. OLÁH ANDOR: Népi orvoslás, orvostörténet, orvostudomány. (A népi orvoslás kutatásának orvostörténeti jelentősége)

orvoslásba, nem alakították át, nem fejlesztették modern egészségügyi kultúrává. Azért rekedt meg a nép egészségügyi kultúrája, azért nem vett fel hatásokat a XVII—XVIII. század után, mert a XVIII. században megindult a magyar közegészségügy és orvostudomány gyarmatosítása. Ennek intenzív megindítását az 1723-as dátum jelenti. Ekkor ugyanis Magyarországról Bécsre is átterjedt a pestisjárvány. Ekor kezdődött — Ary szavaival élve — a magyar közegészségügyi „Bécsvorstadti élet"-e. Erélyes intézkedések történtek Bécs érdekében, Bécsből, a magyar elet és kultúra ismerete és tiszteletben tartása nélkül. A helytartótanács „királyi resolutiot" tett közzé Magyarországon. Imez „emanált kegyelmes (!?) parancsolat" szerint „valakik pedig azon meg tiltott Réveken vagy pusztákon alattomban által jönnének agyon lövessenek és hogy valakinek valami mentsége vagy excusatioja ne lehessen". „Eő Felsége parancsolattyát" az , ,istrázsák" a Tisza mentiben „sűrű akasztófákra" szegezték.

17 Ezzel egyidőben indul meg a „bennszülöttek" ellenállása is, a kuruckodó virtuskodás. Például a szegedi borbélyt a Szeged környéki szállások felülvizsgálására küldték ki a helyismerő városi huszárok kíséretében, elrejtett betegek felkutatására. Útközben a huszárok faképnél hagyták a borbélyt s az nem találván a szállásokat dolgavégezetlenül tért haza.

18 De az idegen érdekeket szolgáló egészségügyi kormányzat továbbra is eltökélt és elszánt maradt. Mintegy 100 év múlva erős kézzel fogott a himlőoltások keresztülviteléhez. A varioláció, laikus, népi eljárásból lett hivatalosan is elfogadott preventív orvosi eljárás, tehát könnyű lett volna megértetni és megszerettetni a néppel széleskörű orvosi alkalmazását. De Bécsben nem népi példára, hanem fejedelmi példára hivatkoztak; Mária Terézia himlőből felgyógyulván, saját gyermekeit beoltatta. A „fejedelmi példa" hatása alatt a gazdag magyar családok is Bécsbe vitték gyermekeiket oltatni. Viszont a törvény szigorán kívül mást nem ismerő nép egy része még ma is idegenkedik az oltásoktól. A himlőoltóanyagot termé-