Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

Dr. OLÁH ANDOR: Népi orvoslás, orvostörténet, orvostudomány. (A népi orvoslás kutatásának orvostörténeti jelentősége)

nak. Az első magyar gyermekgyógyászatban Csapó: Kis Gyermekek Isputálja című könyvében olvassuk „Kelések Fülek Tövében" címszó alatt: „...felfakasztja pedig párás alatt sültt vereshagymával, avagy Nyúlhájjal, de ez utolsó igen erős."" Megjegyzem, hogy ma is használatos népi gyógyszer kelés ellen a nyúlháj. Békés megyében manapság helyenként földi gilisztából készített olajat kommendálnak reuma, ízületi merevség ellen. Csapó szerint: „ .. . melly nyak fére állása az Inak öszve huzattatásából lenni tapasztalatatik, földi geleszták olajával kenettessék."

9 Gyakran hallja Békés megyében a gyűjtő, hogy a tátott szájjal alúvó szájába kígyó csúszott be, meleg tejjel csalogatták aztán elő a fejjel lefelé lógatott beteg gyomrából. Ezt is tényként közlik a régi magyar orvosi könyvek. Mátyus István Ó és Űj Diaetetica-ja szerint: „Kitátott szájjal alunni miért nem jó?" (Mert) ,,. .. az ő kitátott szájokon, mikor álmokban észre nem veszik, a kígyók, békák, vakondok s az egerek is könyen bemászhatnak az gyomrokba."

10 Felrepedt, cserepes kezüket saját vizeletükbe mosogatják a Békés megyeiek. Mátyus István „szeplős, semerges és fel tserepezett bőrek megtisztítására" ezt ajánlja: „holmi egészséges gyermekeknek vizelletivel is hasznoson mosdhatok"

11 Országszerte és Békés-megyeszerte is divatozik a szeplő elleni márciusi hólében mosódás. Üssük fel Mátyus István idézett könyvét: „Szeplőre . . . mártziusl hó víz, melly tiszta vékonysága miatt az epidermisen könnyen által hat."

12 Gyakran üti meg a „véres" szó fülünket Békés megye falvaiban. A „véres" emberen, jószágon eret vágnak. Pápai Páriz is használja ezt a szót, hasonló értelemben; „A Meg-nyomásról vagy Lüdértzről: Az illyen nyavalyára hajlandó ember, ha véres, hasznosan eret vágathat magán."

13 A betegségleírások és receptek egyezésén túl hasonlít, illetve megegyezik a mai magyar népi orvoslás és a XVI—XVIII. századi magyar orvosi könyvek patogenetikus felfogása is. Békés megyében széltében ismert csecsemőbetegség az úgynevezett „kelevény". így írják le: „Ment a kicsinek a béle." —, „Nem