Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

BORSA GEDEON: Frankovith Gergely

Frankovith kéri a városi tanácsot az ingó hagyatékok leltározására, ugyanekkor panaszt emel sógora viselkedése miatt. 1599-ben megveszi Fodor Jakab házát a Fövényverem nevü városrészben. Ebből arra következtethetünk, hogy megszerezte a városi polgárságot. Nincs adatunk nemesi származásáról, mégis könyvében megtalálható ,,Francovith Gergely doctor czimere". A bizarr elemek — babonás és orvosi figurák furcsa keveréke —• arra vallanak, hogy a címert maga Frankovith állította öszsze. Az ilyen jellegű címerhasználat abban az időben a polgároknál általában szokás volt. Feltehetően még a fentemlített házvétel évében, 1599-ben meghalt, mert a városi tanács előtt orvos utóda már 1600 január 5-én megjelent. Özvegye 1604-ben már Nagy Pál felesége, felnőtt lánya pedig 1613-ban ment férjhez.

10 Frankovith sokszor emlegetett művének csupán egy teljes példányát tartotta eddig nyilván szakirodalmunk, melyet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára őriz. Ezenkívül csak az Országos Széchenyi Könyvtárban volt egy ívnyi töredék található. így komoly érdeklődésre tarthat számot, hogy ebből az unicum példányban ismert műből újabb, teljes példány bukkant fel. Ezt a Budapesti Egyetemi Könyvtárnak 1953-ban sikerült megszereznie. A mű korabeli kötésben két eddig ismeretlen, bártfai, magyar nyelvű nyomtatvánnyal

11 van kolligálva és a Felvidékről származik. Frankovith könyvének ebben — az egyébként kitűnő állapotban levő — példányában az eredeti tíz rézmetszetes mellékletből hat maradt meg. Ebből négy egyezik az akadémiai példányban találhatókkal (közöttük a mellékelt kép, mely feltehetően Frankovith-ot ábrázolja betegvizsgálat közben), kettő azonban eddig ismeretlen volt.

12 Az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött, kötéstáblából kiáztatott töredéket összevetve magával a teljes művel, kiderült, hogy a kettő nem egyezik. Demkó

13 már felhívta a figyelmet, hogy a műnek egy másik kiadása is lehetett. Valóban az „Elöl való intes"-ben a következőket találjuk: ,,Az minemő zent Iras beli igek el marattanak volt a másik könyviemig