Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)

BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről

a megtisztult vér tömege a viszketegség elleni kenőccsel el­árasztota a tüszőket és együtt a testet gyorsabban megtisztí­tották, így rövid idő alatt a viszketegségből megszabadultak s ha ez ismét kiújulni látszott, meleg fürdőt vagy hamuból, szappanból és sóból álló házifürdőt kellett a kezeknek készí­teni s ennek mindig igen jó hatása volt. A pokolvar (carbunculus sporadicus) főképpen az arcon ke­letkezik, s a mi vidékünkön nem ritka betegség. Váratlanul, anélkül, hogy feltűnő oka lenne, elő szokott tűnni a feketés tumor a test bizonyos részén, melyet ha magára hagynak, az ötödik vagy hatodik napon felgyújtja a rosszindulatú lá­zat, melyből nehezen szabadulnak a betegek, vagy ha meg­szabadulnak, mély, igen rút heg látszik rajtuk. Ezen részek lakói ebben a betegségben a következő orvosságot alkalmaz­zák: bizonyos masszával, amely fokhagymából, puskaporból és pókhálóból készült (ha a tumor nemes testrészen, pl. az arcon, a mellen stb. van) először a tumor körül kört írnak le, azután ugyanazon masszával egyenes vonalat húznak a tu­mortól egészen a kézfejig, ezen a helyen hagyják az egész megmaradt masszát és kötést erősítenek rá. 24 óra után eltű­nik a tumor azon a helyen, ahol volt, ahol pedig a massza hátrahagyatott, hólyagocskákat lehet látni, melyet felnyitva a fentebbiek szerint kezelnek, s rövid idő múlva megszabadul­nak tőle. Ezekhez csatolom a megyében található seborvosok és bábák jegyzékét, az előbbit A, az utóbbit B alatt. Mindezekről őszinte és alázatos jelentésemet teszem a nemes vármegyének, Makó, 1785. január 14-én. 9* 131

Next

/
Thumbnails
Contents