Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)
BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről
és belsőleg lobellenes salétrom, bodzabogyóíz (Rob sambuci) és szappanos oldó folyadékok alkalmazásával mérsékeltetett s ez segített a betegen. Bekövetkezvén a betegségfordulás (mely itt főképpen orrvérzés, széklet, izzadás és vizelés formájában jelentkezett), ha a láz nem múlt el, kínahéj alkalmazásával szüntettem azt meg, amikor a láz már megszűnt, ezt az orvoslást a láz visszatérésének elhárítására meg kellett hosszabbítanom. Ennek a hónapnak a végén jelentkezett a hasmenés 'diarrhea) és vérhas (dysenteria), melyeket ugyanazon okok idéztek elő. Amíg ugyanis a szervezet nedvei elpárologva elvesztegetődtek, a visszamaradó nedvek megsűrűsödve és megromolva a belekbe kerültek, vagy a nagyobb mennyiségben vagy ártalmas minőségben fogyasztott dolgok az emésztőszervek által kevéssé megdolgozva megromlottak és a megromlott anyagok ingerükkel a székletet gyakoribbá tették, némelyeknél hascsikarással egybekötve, másoknál hascsikarás nélkül. Akiknél vérbőség jelentkezett (ez ritka eset volt), érvágást alkalmaztam, azután ha a gyomorban eldugulás jelentkezett, hánytatógyökérből vagy borkőből álló hánytatószert alkalmaztam. Ha pedig ez a belekben jelentkezett (ez volt a gyakoribb eset), akkor mannából, orvosi rebarbarából, tamarindából, csöveskászfából (cassia fistuli) készült lobellenes tisztítószert adtam nekik. Gyakran alkalmaztam enyhítő olajos beöntéseket, mindaddig folytatva, ameddig a dugulás jelei mutatkoztak, esetenkint a legtöbbször könnyű enyhítőszer alkalmaztatott, mely mákfejekből készült szörpből (diacodion) vagy esetleg néhány csepp hígított ópiumból (laudanum) állott, külsőleg velencei theriakból (theriaca Andromachi) gyomortapasz (scutum stomachium) helyeztetett az alhasra (abdomen), szűkös növényi táplálék engedtetett meg; italként árpából főzött lé vagy fehér mályvából főzött lé, kosborgyökér (saleb) leve és más sűrítő gyógyszerek adatták a betegnek. A hasosikarásokat beöntések, melengetések, borogatások és enyhítőszerek, fehér ürömmel (absinthium) készített mentha alkalmazásával és belsőleg adott ópium segítségével szüntettem meg. Megszüntetvén a csórva, a beteg izzasztósze-