Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 3. (Budapest, 1956)
BALÁZS PÉTER: A levéltárakban őrzött időszaki orvosi jelentések a XVIII. század végéről
ségek uralkodtak. A hideg ugyanis mindent összehúz, a csatornákat járhatatlanokká és az általuk szállított folyadékokat sűrüsödővé, lomhává és az eldugulások képzésére alkalmasakká teszi. A hideg igen ártalmas a kebelnek, s ebből folyólag képes a vele kapcsolatos vérdús részekben gyulladásos betegségeket okozni, főképpen a mellhártyagyulladást és a tüdőgyulladást. Akik mellhártyagyulladásban (pleuritis) betegszenek meg, hirtelen dermedtségbe esnek, s legtöbbször a mell jobb oldalánál az oldalbordák alatt a belégzés alkalmával éles fájdalmat éreznek. A köhögés ezek számára fájdalmas és szűnni nem akaró, az érverés teljes, erős, nagyfokú bizonytalanságérzés tapasztalható, a lélegzetvétel pihegő. Ezeknél, mivel jó erőben voltak, az érverésük erőteljes lévén, érvágást alkalmaztam, s ezt gyakran meg is ismételtem; ha székrekedésben szenvedtek, enyhítő beöntéseket (clysmata) kaptak, a fájós oldalra enyhítő borogatást icataplasmata) alkalmaztam. A dolog természetéből kifolyólag a borogatáshoz tejet használtam, belsőleg a beteg lobellenes (antiphlogistica) nátriumos keveréket kapott, bő mennyiségben kellett innia enyhítő italokat a szegények részére rendszeresen pipacsmák (Rhoeas) virágjából készült tea, vagy mézzel és ecettel főzött árpáié adatott italul. Ezek alkalmazásával eljutottam egészen a válság időszakáig (coctio) és amikor mutatkoztak a közelgő betegségfordulás (crisis) jelei, ami a legtöbbször szerencsés esetben körülbelül a betegség kilencedik napján köpködés formájában történt meg, ezt ezeknél még előmozdítottam azáltal, hogy langyos enyhítő italt nagymennyiségben Itattam, egészen addig, amíg a betegség teljesen meg nem szűnt. Azok pedig, akiket tüdőgyulladás (peripneumonia) támadott meg, állandóan erős lázas állapotban voltak, érverésük lázas és puha, arcuk piros, lélegzetvételük nehézkes, pihegő és rövid, köhögésük gyors és élénk volt, szorongattatás vett. erőt rajtuk és szokatlan súlyt éreztek keblükben. Ezeknél tekintetbe véve az egyént, a kort és az erőnlétet, erőteljesebb érvágást határoztam, s ha a beteg erre nem érezte jobban magát, ezt meg is ismételtem. Akiknek székrekedésük volt,