Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. KATONA IBOLYA: Az első magyar orvosnő

hetetlen; 3. elméletileg megállapítani, hogy a bábák képesek megállapítani és felhasználni a tudomány legmagasabb tételeit; 4. kimutatni, hogy a műveltség hiánya és a rossz oktatás egyedüli oka alárendelt voltuknak. Az előszóban tulajdonképpen feltárja a bábák hiányosságait, melynek kiküszöbölését célként jelöli meg. A Magyar Bába Egyesületben 1896-ban előadást tartott. „A szaglás az egészség őre" címmel, mely a lakás, a levegő, a szellőzés, a ruházat, a fehérnemű, felsőruha, valamint a bőr tisztaságával foglalkozott. Az 1894-ben alakult „Szabad Lyceum" tudományos ismeretterjesztő társulatnak alelnöke volt. Praktizál és sorozatos előadásokat tart. Az egészségtan kérdéseit 100 pontban dolgozza fel. Ez nyilvános előadásainak alapja. Sokat foglalkozik az oktatás, nevelés kérdéseivel. Előadásaiban is kedvenc témái között szerepelnek „gyermekeink helyes neveléséről", vagy „gyermekeink egészséges neveléséről" c. témái. Szoros kapcsolatot tartott fenn a Budapesti Statisztikai Hivatal igazgatójával, Thirring Gusztávval, akitől számos adatot kapott nők részére fennálló ipari és kereskedelmi iskolákról, bába-iskolákról, felsőbb leányiskolákról, óvónőképző intézetekről. Sokat foglalkozott a közlekedésnél alkalmazott nők helyzetével; komoly statisztikai adatai vannak arra vonatkozólag, hogy milyen munkakörben, milyen számban foglalkoztattak nőket. A statisztikai útmutatásokat szívesen fogadta és írásaiban bizonyítékként fel is használta azokat. Figyelemmel kísérte a legkülönbözőbb munkaterületeken a nők alkalmaztatását. Az elsők között emeli fel szavát a leánygimnáziumok létrehozása mellett. 1892-ben írja az „Egy szavazat a leánygimnázium ügyében" c. cikkében, hogy a nők iskoláztatása feltétlen szükséges, „mert ha az egyik házastárs nem tud felemelkedni a másik szellemi magaslatára, akkor nem is tudja őt megérteni, mél-