Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. KATONA IBOLYA: Az első magyar orvosnő

Nem sajnálja, hogy hazajött. Nem csügged, mert azt tartja: „az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka; kardomba dőlök, melytől megfosztani csak a tényleges halál fog, használni fogom a pajzsom ott, ahol tért kiérdemelhetek!" 1883 telén Trefort meghallotta, hogy egy barátjának lányát, aki már 3 éve állítólag gyógyíthatatlan betegségben szenved, Hugonnai Vilma 3 hónap alatt talpraállította. Audienciára kéreti. Biztatta, hogy más formában nyújtson be kérvényt, s azt ő kedvezően fogja elintézni, de a nők számára precedenst nem akar teremteni. Jóindulatát megköszönte, „csak törvényes formát ismerek, mást nem fogadok el" —• mondotta. Ezzel a viszszautasítással betette maga mögött az ajtót. Hugonnai Vilma és Szilassy György egymás mellett éltek, de külön világban. Szilassy György vagyonának kevés maradékából éldegélt, Hugonnai Vilmát a családfenntartás gondja is terhelte. Leányokat, asszonyokat kezelt, gyógyított, kiterjedt szülésznői praxisa volt. Betegei szerették. Büszke volt arra, hogy bíztak benne. , Családi életében a nyugalom, a kölcsönös megértés nem állt helyre, annak ellenére, hogy férje igyekezett kedvébe járni. Férje a Corvin Mátyás szabadkőműves páholyban 1883-ban felolvasta feleségének „A nők munkaköre" c. írását, mely a nők iskoláinak reformját követeli. Ebben írja, hogy „nem tekintheti a férfi a nőt, mint régente, tisztán úgy, mint ki javára született. A nő hivatott állást foglalni a munka kereke mellett. A .munka a szellemi és anyagi jólét szülője". „A női iskoláknak egyenlőeknek kell lenni a férfi iskolákkal. Nincs jobban elhelyezett tőke, mint az, amely iskolákban fekszik. Más ott a családi élet, ahol a jó szívhez, a jó akarathoz még művelt én is párosult!" Megnyugtatta azokat a férfiakat, akik féltek a nők „tudományosságától", hogy nem lesz minden iskolát végzett nőből tudós és nem fogják az iskolázott nők elárasztani a világot, hogy a férfiak számára ne maradna hely, „mivel a tudomány olyan, mint egy kiaknázatlan bánya: ezer meg ezer munkás dolgozhatik benne és még mindig marad ezer meg ezer annyinak tere a kutatáshoz". A nőket is biztatta, hogy a művelt nő nem marad pártában, nem veszítheti el ál-