Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

PALLA ÁKOS: A veszprémi puteus leprosorum

Meggyőződésem, hogy ha akár Nékám, akár Magyary Kossá ismerte volna akár ezt az oklevelet is, a puteust meghagyta volna puteusnak, mert nyilván nem hitték azt, hogy Küllő községben is leprás-kórház létezik. Egyébként Calepinus Baselben megjelent 1568. évi kiadású, öt nyelvű szótárában a puteusról a következőket írja: ,,Difiért autem puteus a cisterna quod ille suas habeat aquas ex terrae venis manantes cisterna adventitias, hoc est fluvias colo perpurgatas." Szenczi Molnár Albert, Pápai Páriz, Dentzler, Frísius szótá­raikban a puteust kútnak tüntetik fel és e szónak minden szár­mazéka kúttal áll vonatkozásban. Pomay 1785-ben megjelent Cornucopiajában Plautusra való utalással a következőket mondja: „Tief begrabener Brunnen, tiefes Gefängniss, wohin man einen steckte." Tehát ezek szerint föld alatti tömlöc értelme is van e szó­nak, átvitt értelemben, amely annál inkább is világos, mivel délen és keleten, ha vízhiány miatt a ciszternák kiürülnek, abban gonosztevőket is tartanak. A német Loch szónak ezek alapján analógiaként való használatával kapcsolatban állást foglalni felesleges, mivel a tárgyi adottságok esetünkben az efajta kifejtéses tapogatódzást határozottan elzárják. így e kutatás eredménye gyanánt a puteus kérdést helyes­bítettnek és lezártnak lehet tekinteni. Irodalom Nékám Lajos: A magyar bőrgyógyászat emlékeiből. Bpest, 1908., A budapesti m. kir. tudományegyetem új klinikája a bőr- és nemibetegek számára. Bpest, 1915. Erdély magyar egyeteme. Kolozsvár, 1941. Magyary Kossá: Magyar orvosi emiékék. Budapest, 1929. Szumovszky: Az orvostudomány története. Budapest, 1939. Révai Nagy Lexikona. Budapest, 1911.

Next

/
Thumbnails
Contents