Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)
PALLA ÁKOS: A veszprémi puteus leprosorum
bást és Gwg bakonyi ispánt, kiknek jelentését oklevélbe foglaltatja és pecsétjével megerősíti. Ha a középkori magyar oklevelek szövegét vesszük vizsgálat alá, megállapítható, hogy a határjárásokkal, adományozásokkal, birtokterület kitűzésekkel kapcsolatban fennmaradt szövegek mindenkor, következetes szokással olyan tárgyakhoz kötik a megjelölést, melyet általában nem emberi kéz alkotott: kopott szikla, patak medre, három fa stb., elvétve malom, ez viszont századokon keresztül áll azon a helyen. Mindezekből kiindulva, alapos figyelemmel arra, hogy az eddigi megállapításokat nem tartottam elfogadhatónak, tisztázni kívántam az oklevél helymegjelöléseit és ennek során a puteus szó erőszakosan átvitt értelmét, különös tekintettel ŰZ okmány korai keltezésére. Abból a feltevésből indultam ki, hogy adott esetben döntő a terep és annak tüzetes vizsgálata annál is inkább, mivel a tertier korú karszt, melyen Veszprém fekszik, bő az alsó szintű karszt-vizekben, így tehát egy kút élettartama századok során sem merülhet ki. Az oklevél vonatkozó szövege a következő: „Circa Basiiicam Sancti Michaelis prima meta ... De hinc venitur ad locum, qui dicitur Krysttyeg: ex hinc ad magnam viam, quae adjacet protensa versus Albam et descendit ad locum, qui dicitur puteus leprosorum." Miután pedig a bazilikával vonatkozásban kutat nem kellett keresni, a Fehérvár (Alba) felé vezető nagy út (magna via) mentén fekvő kutakat tettem vizsgálat tárgyává: A várostól kb. 2 km távolságban volt és van ma is a puteus leprosorum, amely egyben a városnak legmesszebb fekvő kútja. Védett helyen fekszik, karsztos sziklák karéjosan zárják körül és a völgy másik oldalán a Séd patak mentén lejt a nagy út. E kút ma is működik, forrásai olyan bőségesek, hogy a közelmúltban, bekapcsolták a veszprémi vízellátásba. Azonban midőn feltevésem azonosítása következett, elgondolásom megdőlt, mivel a kút nem a bélpoklosok kútja nevét viseli, hanem századok óta Aranyos kútnak nevezik.
