Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)
PALLA ÁKOS: A veszprémi puteus leprosorum
éppoly kevés a valószínűsége. Minthogy a puteusnak nemcsak kút az értelme, hanem verem, barlang, földalatti börtön (eine Grube, ein gegrabenes Loch, ein Schacht, ein unterirdisches Gefängniss für Sklaven, Georges szótárában), ennélfogva nézetem szerint a puteus leprosorum földalatti vermet, vagy barlangot jelent, ahol a poklosokat elkülönítve tartották." Végezetül az oklevél tartalmát tekintve írja, hogy „az eredetiből nyilvánvaló, hogy Szent László ott sem járt, hanem a nótáriusát s egy másik emberét küldte ki oda a határok megállapítására és nem a rex descendit, hanem a magna via." A Révai Lexikon a bélpoklosság címszó alatt Nékám korábban hivatkozott művére való utalással a következőket rögzíti: „Szent László elzarándokolt a leprások sírjához a veszprémi szent Mihály-templomban." Lényegében, ha e két álláspontot vizsgáljuk, azok csekély eltéréssel azonosnak nevezhetők, sírgödör vagy föld alatti verem, netán kény szerkórház a leprások vonalán, bármekkora aggály mellett is, azonosak. Tekintve, hogy e két kutató ennek alapján egymással szemben lényegeset nem tisztázott, mert nem volt közöttük ellentét, ezért az oklevél — mely köztudomásúan a XIV. század első feléből származó hamisítvány — és az abban leírt terep vizsgálandó, hogy azután az itt feltárt adatok lehessenek döntők a puteus leprosorum kifejezés jövő sorsát illetően. Tárgyunk szempontjából nem lényeges ugyan, de megemlítem, hogy az eddigi kutatók általában az oklevél keletkezéséül minden további meggondolás nélkül az eredeti szövegben feltüntetett időpontot fogadják el fordításaikban, holott nem ez a valóság; a helyes időpont 1082. ápr. 29. Az oklevél szavai szerint post incarnationem domini nostri Jehsu Christi millesimo atque LXXXII. anno tertio Kalendas Maii" ez pedig fenti keltezés. Május 3-a a quinto Nonas Maii. Az oklevél a veszprémi egyházi birtok területének körülhatárolására kiküldött bizottság megállapításait foglalja magába, így János veszprémi püspöknek, István főesperesnek és Ondurnik dékánnak kérésére László kiküldi nótáriusát, Barna-