Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

NATTER-NÁD MIKSA: A juniperus felhasználása az ókortól napjainkig

zesítő és izgató, sohasem kell rendelni szerfelett izgató ereje végett, ellenben külsőképen az olaj a köldökre dörgöltetvén, megöli a gilisztákat és ha magánosan, vagy kenőcsökkel elegyítve a szélütött részekre dörgöltetik, a mozdulatlan tagokat mozgathatókká teszi." Régebben Ausztria és Németország némely vidékén Fűáldó Mária ünnepén más növényekkel együtt a sabina bokros ágát is megáldatták, talán azért, hogy ártó erejét hatálytalanítsák. Arról is vannak feljegyzéseink, hogy a babonák korában a nehéz szagú borókát a házak ajtajára vagy a mestergerendára is felfüggesztették, hogy ezzel távol tartsák a háztól a boszorkányokat, vagyis ez a növény is azok sorába tartozott, amelyet a rontás hatékony ellenszerének tartottak. De a temetőkbe is ültették. Rapaics Rajmund ,,A magyarság virágai" c. könyvében a falusi temetők növényeinek eredetével és jelentőségével foglalkozva, megemlíti, hogy a solymári temető öreg sírhantjainak a nehéz szagú boróka, tehát a sabina volt a dísze, amit Solymár népe valamikor egyenesen németországi hazájából hozott magával. Érdekes volna kideríteni, hogy miért került a temetőkbe a sabina, amelyről már Diszkoridész és Galenus is azt írta, hogy „vivos necat et mortuos extrahit", \agyis az élőket megöli és a halottakat kiűzi. Összegezve mindazt, amit a sabináról évszázadok folyamán feljegyeztek, nyilvánvaló, hogy olaja, de a fája is mérges. Belsőleg gyomorbélhurutot, vesegyulladást okoz. Külsőleg úgy hat, mint a mustárolaj, tehát igen erős helyi izgató hatása van, s ezért régebben például az ,,

alopecia areata", a korong alakú kopaszodás kezelésében gyakrabban igénybe vették, de abortiv célból is használták, ami a legtöbb esetben halállal végződött. Olajának hat cseppje, a fa porának egy grammja is súlyos mérgezést idézhet elő. Több országban, ahol nagyon felburjánzott a sabina olajával történő magzatelhajtás, szigorúan megtiltották, hogy a nehéz szagú borókát a kertekbe ültessék. Egy-másfél századdal ezelőtt Bécs környékén dívott nagyban a sabinával való angyalcsinálás, ekkor kapta a növény a bécsi rozmaring nevet. A rozmaring is a szerelem növénye volt, de éppen ellenkező értelmezésben: a gyermekáldásban bővelkedő