Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)
NATTER-NÁD MIKSA: A juniperus felhasználása az ókortól napjainkig
mag is, amelyet darabosan össze kell törni, erős borban megfőzni s annak levéből egy jó csészével melegen jó hajnalban egy néhány nap egymás után inni, utána jól betakaródzni és feküdni jó darabig, amíg a beteg megizzadt. A gyomorfájásnál is nélkülözhetetlen fűszernek tartotta a fenyőmagot. Néhány érdekes természetrajzi adat mellett orvosoktól kapott tanácsokat is közöl Veszelszki Antal 1798-ban megjelent Fűszeres könyve. „Nálunk a gyalogfenyő —• írja — fa formában nem nő, hanem tsak tsöpöte bokor marad, de a Vátzi Nagy-szál hegy tetején akkorát, mint egy közönséges meggyfa, láttam. Sz. Mihály napja tájján szedik és tavasszal. Magról lehet szaporítani, de az második esztendőre szokott kikelni. A bogyóit ködös időben hasznosnak tartják éhomra enni, pestíses és egyéb egészségtelen időben jó a házakat kifüstölni véle. A fenyőmagot borban Cözve hasznos inni hurut ellen, a belső részt tisztítja, arénát, fövenyt, követ oszlat, ront. Egy vagy két lat fenyőmagra valamelly nyakas (katyogós) üvegbe annyi égett bort töltenek rá, hogy a bogyókat belepje, a szájját bedugván négy nap áztatni hagyják, az alatt néha felrázzák, osztán leszűrik és pedig háromszor, más meg más magokra töltik, de a magvakba szivárkozott nedveket mindenkor ki facsarják, a többihez ismét hozzá elegyítik. Ebből két kanállal meleg fejéiborban a Patiens bé vehet, osztán üljön málvából, szék-fűből készített ferdőben és nem jól lakott hassal, sem akkor kemény széke ne légyen. Az idő alatt, míg a fájdalmak meg szűnnek és a kő el megyén tőle, rózsavízzel kenettesse kezét, ábrázatját. Köszvényeseknek, podagrásoknak, taga elesteknek fenyő magból, gyenge ágaiból, le vakart héjából igen hasznos ferdőt készíttenek, mellyben azokat éh gyomorra a paroxizmus idején kívül megfcresztik, hogy aztán többé őket olly hathatósan ne ostromolja. Az olajjának még több haszna van a belső nyavalyákban, de kilső képen is, a fej fájjás ellen is szép haszna van, ha az ember haiántékját véle megkenik. Végre a fenyő pálinka is sokaknak kedves ital és hasznos annak, aki égeti." Több füvészorvos is hivatkozott a boróka hatásosságára a pestis ellen. A pestis a középkornak, sőt az újkor első századainak ez a borzalmas járványos betegsége, az úgynevezett