Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

NATTER-NÁD MIKSA: A juniperus felhasználása az ókortól napjainkig

Endlicher István, tudós hazánkfia is, akiről néhány szóval itt is illik megemlékeznünk. Pozsonyban született, ahol atyja tisztiorvos volt. Eleinte a bécsi érseki szemináriumban papnak készült, de 1826-ban kivetkőzött és az udvari könyvtárnak tisztviselője lett, később pedig a bécsi egyetemen a botanika professzora, a növénykert igazgatója és az orvosi fakultás tagja. Mint könyvtáros, tanár és orvos nagyszabású irodalmi tevékenységet fejtett ki. Foglalkozott az ókori remekírókkal, a középkori latinistákkal, a kínai nyelvvel, a magyar történeti forrásokkal és előszeretettel a botanikával, amelynek területén növényrendszert is alkotott. Életrajzírói feljegyezték róla, hogy egész magánvagyonát a tudományos kutatásokra fordította. Egyesek szerint anyagi zavarai miatt, mások szerint hazájának szomorú sorsa és magyarságával kapcsolatos gyakori megaláztatása miatt 1849. március 28-án strichninnel önmaga vetett véget életének. Ipolyi Arnold Magyar mythologia című művet Endlicher István emlékének ajánlotta. Ma már többet tudunk a boróka hatóanyagairól, de talán még mindig nem eleget. A külföldi kémikusok, például J. Donath szerint a boróka myrcent és sesquiterpen-féléket magában foglaló éterikus olajat (humulent), juniperint, hangyasavat, ecetsavat, almasavat és némi oxálsavat, viasszerű zsírt, zöld-barna gyantát, pektijnt, protein-anyagokat, illetve proteideket és cukrot tartalmaz; mások szerint, különösen az örsgebb mag cholint és valeriánsavat is. A bogyó olajtartalma 0,5—1,2%, az éretlen bogyóban több, az érettben kevesebb. Néhai jó Kátai Gábor orvostudor, a Természettudományi Társulat első titkára szerint 8 font éretlen bogyó 24 obon, 8 font érett bogyó csak 6 obon olajat ad. A háztartásokban a boróka bogyói a vadhúsok, a sültek, a mártások, saláták, sőt a nyerskosztok fűszere. A megszárított bogyóval, valamint a boróka megszárított és felaprított fájával szokták füstölni, vagy pedig főzni a sertés- és a birkahúst, amitől finom ízt és illatot kap. s ugyancsak a száraz bogyót és az apróra vágott gallyakat használják füstölőszernek is. Egy időben a boróka füstjének pestist űző híre is volt. Sok helyen a gyalult, sós káposzta közé