Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. GORTVAY GYÖRGY: A tudománytörténetírás nemzetközi veszteségei 1945 óta

anyaggyűjtés eredménye. A munka I—II. kötete sok kisebbnagyobb orvostörténeti vonatkozású értekezést tartalmaz, III. és IV. kötete pedig adattár, mely 1000—1800-ig időrendi sorrendben rövid ismertetéseket közöl a legkülönbözőbb orvostörténeti vonatkozású forrásanyagokból (régi orvosi könyvek, okmányok, életrajzok, helytörténeti monográfiák, irodalmi folyóiratok, levéltári iratok stb.). Levéltáraink orvostudománytörténeti forrásterületeinek tervszerű feltárása máig sem történt meg s ezért nyomtatott forrásanyagunk kevés és hézagos. Az olyan adatfeltáró részletkutatásra tehát, amit Magyary-Kossa végzett, ma is nagy szükség van, enélkül sem elvi, sem szakmai tekintetben mélyebben járó monográfiák nem jöhetnek létre. „Negyedéves medikus koromban — írja Magyary-Kossa Gyula — kezdtem érdeklődni a magyar orvosok múltja iránt, s azóta, rövidebb, hosszabb megszakításokkal, szótlan munkával gyűjtögetem a rájuk vonatkozó adatokat. Mikor én ezeket az adatokat gyűjtögetni kezdtem, akkor még a régi magyar orvosokról édeskeveset tudtunk — jóformán semmit. Közben Magyarország ellenségei szorgalmasan emlegették azt a bizonyos magyar ugart, amely csak azóta kezd egyet-mást produkálni, mióta ők is megtermékenyítik; annak előtte pedig nem termett rajta se fű, se fa, csak királydinnye és koldustetű. Ezek a gonosz célzatú ráfogások hatalmasan ösztönöztek arra, hogy szerény erőmmel tovább kutassam a régi magyar orvosok kultúrtörténetébe vágó emlékeket.. (Magyari-Kossa Gyula: Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I. k. Bpest, 1929. Előszó.) A problémákban gazdag magyar orvostörténelemnek az a. becses forrásanyaga, amit Magyary-Kossa Gyula összegyűjtött, a budapesti tudományegyetem háromszáz éves jubileuma alkalmából Medizinische Erinnerungen (368 lap, Bpest, 1935.) címen kivonatosan németül is megjelent és a külföldi szakirodalomban igen meleg elismerésben részesült. Erről a könyvről írta Sudhoff: „Das ist ein Buch! Ein Buch der Freude in trüber Zeit."