Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)
Dr. MOSONYI LÁSZLÓ: Dialektikus elemek Korányi Sándor műveiben
chanismus ellenállása dacára, gyakran éppen az ellenkező irányba csap át utána, szóval pl. acidosis lép fel előzetes alkalosis után." (4) ,,A kórjelenségek, ha abnormisak is, mégis physiologiai megnyilvánulásnak tekinthetők." (7) ,,A vesebajosok diaetás gyógyításának célját is látszólag ellentmondásból ellentmondásba jutva sikerült elérnünk." (7) Korányi dialektikus gondolkozásmódjának mélységére vall —• és erre még később visszatérünk — az a tény, hogy a természet szorgos megfigyelése és a kísérleti orvostudomány adatainak felismerése útján nyert következtetéseket orvostarsadalmi törvények levonásának követelésére is felhasználja. „Megváltozott az orvosi tudomány tartalma, sok tekintetben fejlődési iránya is anélkül, hogy az orvosi gyakorlat, de az orvosképzés is ráért volna a változáshoz alkalmazkodni." (5) „A specialista nemcsak olyan valaki, aki valamilyen területen járatosabb, de egyúttal valaki, aki saját, többé-kevésbé szűk határain túl másnál kevesebbet, néha sokkal kevesebbet tud." (11) A dialektikus gondolkozásmód birtokában fejlesztette ki Korányi a funkcionális patológia, a kórképek diagnosztikája funkcionális megítélésének korszakalkotó tanát, és vált ezzel a magyar és a világ orvostudományának egyik legnagyobb alakjává. A dialektikus módszer alkalmazása segíti elő azt, hogy a tudomány törvényeit objektív módon állapítsuk meg. (15). Ez a törvény, mely a természettudomány és a politikai gazdaságtan alakulásának jelenségeire vonatkozik, a funkcionálisan gondolkozó orvos számára biztos alapot jelent kutatásai továbbfejlesztéséhez. Korányi a természeti törvények objektív voltát a kutatók munkája alapvető tételének tekinti. „A természeti törvény jelentősége, hogy minden körébe vágó tényt ellenmondás nélkül foglal össze." (14) „A természettudományok művelése elfogulatlan, objektív gondolkodást kíván." (15) „Az orvosi ,blick' hosszú tapasztalatok megérlelte képességet jelent, mely mögött tudás és tapasztalat áll, nem pedig valami misztikus ,adomány'." (15)
