Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. MOSONYI LÁSZLÓ: Dialektikus elemek Korányi Sándor műveiben

DIALEKTIKUS ELEMEK KORÁNYI SÁNDOR MÜVEIBEN írta: Dr. MOSONYI LÁSZLÓ (Budapest) K

orányi Sándor gondolkozásmódját a szülői házból magával hozott, izzó hazafiságtól fűtött mély humanizmus és a XIX. századnak, az anyagi jóléte csúcspontja felé közeledő, az imperializmus korát megelőző forradalmi polgári demokráciának eszméi irányították és formálták. Még éltek a negyvennyolcas évek, Európa tavaszának szemtanúi és maga Korányi Frigyes, az apa, aki a szabadságharc tevékeny részvevője volt (31) és évekig tartó kényszerű nagykállói tartózkodása során kellő távlatba tudta helyezni a személyes élményektőL tarkított események jelentőségét. A századeleji német filozófiai iskola, Goethe és Hegel hatása a középiskolákban biztosan érezhető volt és a természettudományok iránt érdeklődő ifjút a kutatások céltudatosságára, valamint az elsajátított tudásnak a köz javára való felhasználására buzdították. Hegel tudományos rendszere nem fejlődött tovább, azonban dialektikus módszere újabb és a világot minden eddiginél mélyebben érintő (mert átalakítani törekvő) filozófiai rendszerben, a marxizmusban, illetőleg a dialektikus materializmusban élt tovább ( 1 ). A korszellem még nem tette lehetővé, hogy a dialektikus materializmus tanítása Korányi Sándor fiatal korában a haladószellemű értelmiség filozófiájává váljék, —• hiszen Engels munkássága már Korányi férfikorának élményeivel esett össze —, a dialektikus gondolkodás azonban tudatosan, vagy nem tudatosan Korányi Sándor fiatalabbi vagy később írt művei-