Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. DADAY ANDRÁS: Az első magyar fürdőügyi tanulmányút

lakokon Iüggöny. A napidíj 6-—12 Ft. Ezek az árak a látoga­tottság szerint változnak. Szobaleány és szolga napidíja 10' krajcár. A fürdők szobái nyugaton nem nagyok, de világosak. Ahol természetes melegvíz van, a fürdőkád porcelánból vagy már­ványból készül, máshol cinből, akárcsak Füreden. Iszapfürdők­ben a fakadnak adnak előnyt. A ruhaneműt kívánságra mele­gítve szolgálják ki. A vizet csapokon keresztül engedik a kádba. A kádak alján retesz van, melyet fürdés után a ven­dég felnyit, hogy míg felöltözik, a víz kifolyhasson. Minden szobában csengő van. Az ivásra használt kutakat reggel 5-kor nyitják. Ezeket oszlopos tornác veszi körül, fölöttük kupolás tető. Némely helyen a hideg vizet a kút mellett katlanban felmelegítik és úgy használják. Ezt Füreden is meg lehetne próbálni. A fürdő egyik fő jövedelemé az üvegezett gyógyvíz. Ezért nagy súlyt kell erre helyezni. Marienbad 600 000 üveget küld szét évenként. Egyidejűleg 50 üveget bocsátanak le megfelelő szerkezettel a kútba s így töltik meg. A dugaszolás is géppel történik. A szurkolás, cimke felragasztása kézzel. A töltés hű­vös, tiszta időben a legmegfelelőbb. Ennek a gyógyvíznek Európa-szerte raktárai vannak. A fürdő jövője a fürdőorvos kezébe van letéve, kinek törek­vése az legyen, hogy a betegek megelégedetten hagyják el" a fürdőhelyet. Az ő kötelessége a fürdő hírét növelni, külföldi orvosokkal megismertetni. A vendégeket ruházkodás, étkezés és ivás tekintetében figyelemmel kísérni. Az orvosi polycia a szó legszorosabb értelmében az övé, mely a fürdő jóhírre jutá­sának alapja. Minél több beteg gyógyul meg a kútnál, annál többen fogják felkeresni. Kötelessége az is, hogy az orvosi vo­natkozású újításokat s a fürdő jó hírnevének ártó visszaélése­ket jelentse, idény végeztével tapasztalatait ismertesse, kar­társait tanáccsal lássa le. A vendéglőket, konyhákat ellenőrizze,, a betegek étkezését írja elő. A fürdő kiképzését fekvése határozza meg. Külföldön hely­rajzot készítettek és annak alapján jelölték ki a házhelyeket, utcákat, sétányokat. Sétaterek nyugaton nincsenek. Helyettük

Next

/
Thumbnails
Contents