Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 2. (Budapest, 1956)

Dr. GORTVAY GYÖRGY: A tudománytörténetírás nemzetközi veszteségei 1945 óta

Leeuivenhoek and his Little Animals London, 1932). Megállapítja, hogy Leeuwenhoek nem tekinthető a mikroszkópia felfedezőjének és atyjának, mert az első összetett, tehát valódi mikroszkópot Zaccharias Janssen holland szemüvegkereskedő készítette 1590-ben Leeuwenhoek ugyancsak kézi nagyító üveget, lupét használt, ae ezzel is csak 300-szoros nagyítást tudott elérni s ez jóval meghaladta a már eddig is létező összetett mikroszkópok által elért nagyítást. A mikroszkóp szót nem Leeuwenhoek csinálta, hanem 1628laan Johannes Faber (1574—1629) Bambergben, de ő is mikroszkópnak nevezte a maga készülékét. Neki magának — írja Dobell — 250 mikroszkópja volt. Leeuwenhoek volt az első, aki baktériumokat, protozoonokat, majd vörös vérsejteket látott és leírta a csont szerkezetét. Dobell megállapította, hogy Leeuwenhoek 38-féle apró bestiát, protozoát látott, köztük a Giardia intestinalist (1681) és az Eimeria stidiae-t (1683). A fentiek elegendő cáfolatot adnak arra a Weszprémi Istvántól származó feltevésre is, hogy Peterson Hain János híres XVII. századbeli eperjesi orvos megelőzte L.-t a mikroszkóp felfedezésében. (Succincta Biographia stb. I. k. 131. 1.) Tény, hogy a maga szerkesztette nagyító üveggel bolhát, legyet, füveket stb. vizsgált és erről a Miscellanea Curiosa 1671. évfolyamában De experimentis microscopicis c. levelében be is számolt. Descartes azonban pl. már 1637-ben csinált magának egy mikroszkópot; Marcello Malphigi (1628—1694) 1667-ben pedig már összetett miki'oszkópot használt, amikor mikroszkópi .vizsgálattal észlelte a vérkeringést a hajszáledényekben; 1665-ben pedig felfedezte a verseiteket. Ingjold Reichborn-Kjennerud (1865—1949) norvég katonaorvos, a katonaorvosi kar főnöke (1930^. Főleg néprajzzal és a norvég népi orvoslással foglalkozott, és erre vonatkozó kutatásainak az eredményét a norvég tudományos akadémia 1932—1947 között A Vaar garnie Trolldoms medsin címen öt kötetben adta ki. Megírta a norvég orvostudomány történetét is, mely Medisininens História i Norge címen 1936-ban jelent meg.