Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. JÁKI GYULA: Sebészvizsga a XVIII. században

szíteni: kenőcsöket főzni, tapaszokat, flastromokat készíteni. Debrecenben 6, másutt kevesebb kenőcs volt az előírás. A kenőcsök, tapaszok, flastromok készítését Debrecenben egyszer, Pápán háromszor ismételhette meg a jelölt, és ha akkor sem készítette el „a czéh próbájához mindenekben hasonlónak", visszavetették, hogy menjen még tanulni. Nagy áldomást csaptak, ha sikerült a remek elkészítése és bevették a legényt mesternek. Elméleti vizsgáról, amilyent a lőcsei főcéh 1632-i szabályzata említ, lassan .sehol sem esik szó. Orvos jelenlétét is csak a budai céh tartotta szükségesnek, de megengedte, hogy a vizsgát tevő azt az orvost hívja meg, akit ő kíván. Érthető, hogy ilyen módon a borbély-sebészek képzettsége nem volt túlságosan nagy és működésük jórészt a külső betegségek gyógyítására szorítkozott. Ezt ők maguk is természetesnek tartották, vagy jónak látták nem nagyon részletezni, hogy minek gyógyítására hajlandók vállalkozni. A lelkiismeretességet mindegyik céh a tagok lelkére kötötte. Köteles volt a borbély-sebész a céhmestert értesíteni, ha látta, hogy kétes vagy halálos kimenetelű a baj. Az azután a beteget a céh egész testületével meglátogatta, hogy — amint a debreceni szabályzat mondja — „ha doktornak jelenléte kívántatik, azt is odahivatván" együtt ítéljenek a beteg állapota fölött. A borbély-sebészek hatáskörét nálunk először az 1745-ben megjelent Torkos-féle Taxa Pharmaceutica szabályozta. Ebben az árszabványokon kívül fontos utasítások is vannak a sebészek számára. Ezek képezték az ugyanazon évben alkotott céhszabályok alapját. Köteleztetnek arra a borbély-sebészek, hogy az orvosok rendeleteit pontosan teljesítsék; mást, mint sebészi gyógyszereket, ne készítsenek; súlyos esetekben ne csak céhtársakat, hanem ha csak lehet, orvost is hívjanak tanácskozásra. Hangsúlyozzák az utasítások, hogy a salivationál óvatosak legyenek és komolyabb esetekben orvos nélkül ne intézkedjenek. Egyebekben ezek az utasítások is a gondosságra és a lelkiismeretességre intenek. A Taxa előírásait a helytartótanács kötelezővé tette. A kormányzat igyekezett a borbély-sebészek fokozatosan gyengülő szakmai képzettségén javítani. Ennek érdekében