Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek

Gyakran hasonló tényezők szerepelnek a búcsúhelyek és a gyógyfürdők kialakulásában. Már magának a beteg test gyó­gyításának ténye is eléggé közel hozza egymáshoz a búcsút a gyógyforráshoz. A búcsúhelyek keletkezésének, kialakulásának történetében a legtöbbször valamilyen csodálatos gyógyulás szerepel. Igen sok búcsúhelynek a magva valamilyen gyógy­erejűnek tartott forrás. 12 Az 1164-ben alapított jásdi kolostor temploma mellett „szent kút" (fons sacer) volt, amihez a XIII. században már zarándokol a nép. 13 Később a búcsúhely fele­désbe megy, de az utolsó évszázadban ismét felvirágzik. Szá­zadunk első negyedének egyik híres dunántúli búcsú járóhelyé­nek, Csatkának kialakításában a már régebben is gyógyító ha­tásúnak tartott „szentkút" szerepelt. 14 A gyógyforrás és a bú­csújáróhely közt olykor a határ elmosódott. Orbán Balázs 15 írja a múlt század hatvanas éveiben, hogy Erdélyben számos' olyan, többnyire magas hegyekben fakadó forrást talált, aminek csu­dás gyógy erőt tulajdonít a nép és amelyekhez az év bizonyos napjaiban búcsúra járnak, sőt utóbb egyházilag is hitelesítet­ték az illető búcsúhelyet. Homoród fürdő kápolnáját 1765-ben építette egy örmény ember szemgyógyulása emlékére, János napkor népes búcsúk vannak itten. 16 A nép régebbi fürdőzésére, népi fürdőkre a XVI. századtól fogva több adatunk van, a régebbi leírások gyakran kifejezet­ten megemlékeznek a parasztfürdőkről a ,, balneum rusticum"­okról. Természetesen tisztázásra vár még, hogy a parasztfürdők létrejöttében mennyi szerepe van a népnek és mennyi a hiva­talos rendelkezéseknek. A gyógyvizet régebben általában in­gyen kellett adni, a felfogás alapja részben az a hiedelem, hogy ha pénzt kérnek, akkor a gyógyerő eltűnik a vízből. Külföldi adatok szerint vigyáztak rá, hogy a szegények vizet kapjanak, a híres Pyrmontot a XVI. század végén a vagyonosabb embe­rek mellett a szegényebb is meglátogatta. 17 1536-ból van értesülésünk, hogy Óbuda közelében meleg for­rások fakadnak, Felhévíznek szép fürdőépülete van és ugyan­csak Óbudán található még három-négy meleg forrás, néme­lyike alig 10 lépésnyire a dunaparttól, ezekben a parasztok és a szőlőmunkások szoktak fürödni. 18

Next

/
Thumbnails
Contents