Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. BENCZE JÓZSEF: Vas megye kórházainak (ispotály) 700 éves története

Ebben az időben Kőszeg városában, amelynek kb. már anynyi lakosa volt, mint Pozsonynak (20 ezer körül) és háromszor akkora volt mint Szombathely, nagy császári regimentek állomásoztak. Az ezredeknek állandó katonaorvosai voltak, akik közül az egyik Ritter von Roheim Regimentsartz, 1641-ben átlovagolt Szombathelyre, megtekintette az ispotályt és megállapította, hogy a „bürgerliche Chirurg dient gut, Werckzeuge und Zahnzieher sind wenig." Ebből láthatjuk, hogy az ispotály betegeit egy polgári sebész kezelte. Az 1540. és 1666. évek között több városi polgár is hagyományozott földeket, erdőrészt, pénzt, tehenet, faragott gerendákat, szűrposztót, lúdtollat, sőt terményeket is a városnak, illetőleg a kórháznak. (Városi Levéltár Fase. Testament, B. n. 122. Fase. C. 183. 228. 221. 193. etc.) Ez az ispotály 1672-ben már nem volt meg. Ezt bizonyítja Barbéll István testamentuma (Városi Levéltár, Testam. f. B. n. 96), illetve 1673-ban nagy fordulat következett be, mert a város megépítette és megnyitotta Szombathely város első Polgári Ispotályát. Ennek helyét a városi jegyzőkönyv pontosan körülírja, de más adatokból is tudjuk, hogy a jelenlegi Kisfaludy Sándor utca 10. és a Szent Márton utcai (jelenleg Tolbuhin marsall utca) közti hatalmas udvarterületen volt. Külön épület állott a betegek gyógyítására szolgáló kórház részére, külön épület az aggok és szegények otthona. Ezt a kórházat Szent Erzsébet ispotálynak nevezték. A város több száz szekér követ és téglát ajándékoz és fuvaroztat az építkezéshez. Hazatius Ferenc szombathelyi ácsmester minden vagyonát a kórházra hagyta, ami 16 hold földből, kis erdőből és 200 forint pénzből állott. Ezenkívül Batthyány Erzsébet 2000 tallért kölcsönzött a városnak a kórház építésére, berendezésére és eltartására. Ezt az összeget később a városra hagyományozta szabályszerű végrendeletében. (Városi Közgyűlési Jegyzőkönyvek, 1667. és Batthyány Erzsébet eredeti testamentoma.) A kórház építésekor 56 személyre volt hely, ami szűknek bizonyult és 10 év múlva emeletesre építették a házat (Városi Közgyűlési Jegyzőkönyv, 1682—1695.). Az inventárban említi a