Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban

melyek ellen küzdhetünk, melyeket az emberi ész és akarat le­győzhet." (O. H. 1864. 52.) Balogh Kálmán Kórtanában a hastífusz kóroktanáról a kö­vetkezőket írja: „Kifejlődését főleg rohadt állati anyagok sajátságos terményei okozhatják, ha ezek a bél nyálkahártyájával érintkezésbe jönnek, így pl. ivóvíz által; azon termények továbbá levegőbe felvéve a lég­zésszervek nyákhártyájára is hathatnak, messze térbe azonban nem szoktak kiterjedni. Annyiból ragályos, mennyiben hagymázosok ürítékeiből valami a levegőbe felvétetik s ez a légzésszervek nyák­hártyájával érintkezésbe jut, valamint azok a bél nyákhártyájára közvetlenül szinte hathatnak, mégpedig pl. aként, mint a rohadt állati anyagokra említettem." (Kórtan, 341.) Leszámítva, hogy Balogh a kórokozót és a legyek szerepét nem ismerhette, figyelemre méltó az ivóvíz jelentőségének hangsúlyozása, holott ez a kérdés csak a század utolsó évtize­dében nyert végleges megoldást. Mind a kolera és tífusz járványtanában, mind pedig a tele­püléshigiénia terén általánosságban nemzetközi elismerésre tettek szert Fodor József talaj-, víz- és levegővizsgálatai. Bár ezek a vizsgálatok Pettenkofer munkáira támaszkodnak, ugyanakkor a talajvízelmélet tudományos kritikáját is jelen­tették. E vizsgálatok eredményeként Fodor számos kérdésben a valóságnak inkább megfelelő -álláspontot fogadhatott el, mint mestere. Arra a következtetésre jutott, hogy az ivóvíz is szerepet játszhat a kolera és hastífusz terjesztésében. Fodor vizsgálatai nem vezettek olyan eredményekre, amely alapján a talaj és víz szennyeződését a valóságnak megfelelően lehe­tett volna értelmezni a kolera és tífusz keletkezési mechaniz­musában. Ezért azt a hipotézist állította fel, hogy a talaj- és vízszennyeződés csak az egyéni diszpozíciót növeli a kolera és­tífusz más úton ható specifikus kórokozóival szemben. E hi­potézisben haladásnak minősíthető az, hogy kizárja e két be­tegség kórokozóinak egyszerűen a talaj rothadási folyamatai­ból való keletkezését, önnemzését. Megjelöli a kolera és tífusz kórokozóinak felfedezéséhez vezető utat. A fertőzés forrása szerinte magában az emberi szervezetben keresendő:

Next

/
Thumbnails
Contents