Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban
melyek ellen küzdhetünk, melyeket az emberi ész és akarat legyőzhet." (O. H. 1864. 52.) Balogh Kálmán Kórtanában a hastífusz kóroktanáról a következőket írja: „Kifejlődését főleg rohadt állati anyagok sajátságos terményei okozhatják, ha ezek a bél nyálkahártyájával érintkezésbe jönnek, így pl. ivóvíz által; azon termények továbbá levegőbe felvéve a légzésszervek nyákhártyájára is hathatnak, messze térbe azonban nem szoktak kiterjedni. Annyiból ragályos, mennyiben hagymázosok ürítékeiből valami a levegőbe felvétetik s ez a légzésszervek nyákhártyájával érintkezésbe jut, valamint azok a bél nyákhártyájára közvetlenül szinte hathatnak, mégpedig pl. aként, mint a rohadt állati anyagokra említettem." (Kórtan, 341.) Leszámítva, hogy Balogh a kórokozót és a legyek szerepét nem ismerhette, figyelemre méltó az ivóvíz jelentőségének hangsúlyozása, holott ez a kérdés csak a század utolsó évtizedében nyert végleges megoldást. Mind a kolera és tífusz járványtanában, mind pedig a településhigiénia terén általánosságban nemzetközi elismerésre tettek szert Fodor József talaj-, víz- és levegővizsgálatai. Bár ezek a vizsgálatok Pettenkofer munkáira támaszkodnak, ugyanakkor a talajvízelmélet tudományos kritikáját is jelentették. E vizsgálatok eredményeként Fodor számos kérdésben a valóságnak inkább megfelelő -álláspontot fogadhatott el, mint mestere. Arra a következtetésre jutott, hogy az ivóvíz is szerepet játszhat a kolera és hastífusz terjesztésében. Fodor vizsgálatai nem vezettek olyan eredményekre, amely alapján a talaj és víz szennyeződését a valóságnak megfelelően lehetett volna értelmezni a kolera és tífusz keletkezési mechanizmusában. Ezért azt a hipotézist állította fel, hogy a talaj- és vízszennyeződés csak az egyéni diszpozíciót növeli a kolera éstífusz más úton ható specifikus kórokozóival szemben. E hipotézisben haladásnak minősíthető az, hogy kizárja e két betegség kórokozóinak egyszerűen a talaj rothadási folyamataiból való keletkezését, önnemzését. Megjelöli a kolera és tífusz kórokozóinak felfedezéséhez vezető utat. A fertőzés forrása szerinte magában az emberi szervezetben keresendő: