Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban
Balogh Kálmán az ember legmagasabbrendű működéseit is materiális jellegű, tehát a tudomány által feltárható folyamatokkal magyarázza. Megkülönböztet érző idegsejteket és úgynevezett elmebeli idegsejteket, amelyek a szürke állományban, főleg az agykéregben foglalnak helyet Az idegsejtek két csoportja állandó kölcsönhatásban áll egymással: „Ily módon elemezzünk bármit is, oda jutunk, hogy elmebeli idegsejtjeink csak az érző idegsejtek, az utóbbiak pedig a külingerek által működnek s ezen kétféle sejtek közötti összeköttetést szinte idegcsövek eszközlik Érző idegsejtek nélkül az elmebeli idegsejtek előtt nem volna a világ, míg ha elmebeli idegsejtek nem lennének, nem találhatnánk összefüggést sehol, hanem a legnagyobb zűrben lennénk mindenre nézve." (Az ember élettana, II. k. 398. o.) Balogh tehát lényegében az agyvelő magasabbrendű működését reflexekre, a külvilág ingereire történő reakciókra vezeti vissza. Igaz, hogy a „reflex" kifejezést nem használja, mint Szecsenov. Az egyszerű reflexeket „átterjedési mozgásoknak" nevezi, melyek mindig a pillanatnyi behatásnak felelnek meg, míg következetesen bizonyos cél elérésére irányzott izomműködések csak az elmebeli idegsejtek által létesülhetnek. Szecsenov nevét egyébként Balogh Élettanában több helyen idézi, de nem az idegrendszerre vonatkozó vizsgálataival kapcsolatosan. A központi idegrendszer működése Balogh szerint végeredményben fizikai folyamatokból áll: „ ... az ottan véghezmenő folyamatok menetére nézve pedig anynyit mondhatunk, hogy miután azok csak anyagforgalom következtében jöhetnek létre s mozgatóerőben, izomműködésben nyilvánulnak meg, az egész nem egyéb, mint a feszerőnek mozgatóerővé való átváltozása." (400. o.) Balogh tehát az ember magasabbrendű idegműködését illetőleg nem jutott túl a mechanikus materialista elgondolásokon. Jendrassik Jenő, amellett, hogy az idegfolyamatok lényegét tekintve is agnosztikus álláspontot foglalt el, figyelemre mél-
