Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. HAHN GÉZA: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban

Valószínűleg Balogh Kálmán tollából erednek a következő sorok: „Mert csak akkor lehet a felvilágosodás haladását biztosítottnak tekintenünk, ha az ember nagyobb tömege nem önkényes kinyilatkoztatások és a további fejlődésre alkalmatlan elvek után indul, vagy elvtelenségben tengődik, hanem annak a természeti voltáról és az ebben nagyban működő tényezőkről, valamint ezeknek úgy egymással, mint a belőlük folyó eredményekkel való viszonyairól jó felfogása leend. Nem szenvedhet kétséget, hogy midőn ezen óhajtott, bár még elég nagy távolban lévő időpont bekövetkezett, a társadalom a mostanitól sok tekintetben különböző alakot fog ölteni, melyet egészbenvéve tökéletesebbnek vagyunk hajlandók tartani s éppen ezért örömmel tekintünk minden törekvésre, minden cselekedetre, mely ezen irányban hatni akar, hatni tud, illetőleg valóban hat is". (O. H. 1868. 13.) E tárcarészietet nemcsak antiklerikalizmusa miatt idéztük. Harcos pártossággal bírálja az elvtelenséget is. A világ megismerésével kapcsolatosan felhívja a figyelmet a kölcsönös összefüggésekre. A tudománynak és felvilágosodásnak elterjedését a társadalom minőségi .megváltozásától, fejlődésétől teszi függővé. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy nemzetközi vonatkozásban is alig akad ebben a korban oly írástermék, amely a marxizmus, a dialektikus materializmus tanításait ennyire megközelítené. De meg kellett szabadulnia a materialista orvostudománynak a természetfilozófia terméketlen spekulációitól is. Balassa tanári székfoglalójában már 1843-ban leszögezi: „Elvünk, hogy a törvényeket szerkesztő és gondolatokat teremtő ész az életből és csak innét vegye tárgyait. (O. T. 1843. 16.) A természetfilozófia és a XVIII. század mechanikus materializmusának termékeként legszívósabban a különböző erők elgondolásai tapadtak meg a tudományos gondolkozásban. Pólya József, akit az elhunyt Rapaics akadémikus véleményem szerint tévesen minősített a materializmus hazai úttörőjének, „Közegészségügyi bölcselet" című tanulmányában a következőket írja: „A természetben általában két erő működik, egyik a szellemi, másik a testi. Szellemi erő fennsősége: Fensőbbsége azon tényben