Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)
Dr. KÉRDŐ ISTVÁN: Hippokratész és a bio-klimatológia
vett tápláléka szolgáltat, akkor szükségképpen megbetegszik. Ugyancsak kedvezőtlen hatású a kevés mozgás és nagy menynyi^égű táplálkozás. A környezet (kozmosz) felépítésében Hippokratész ismét a tűz és víz ellentétét használja. Itt a tüzet a nap, a vizet (anyagot) pedig a föld és a csillagok képviselik: Hogyan tekinthetjük ezt az elképzelést mai ismereteink birtokában? Természeti környezetünk jellemzésére az éghajlat, (klíma) fogalmát használjuk. A klíma meghatározása körül élénk vita folyik hosszú idő óta a klimatológusok, geográfusok, agronómusok és biológusok között. A kérdés még most sem oldódott meg minden érdekelt határtudomány számára megnyugtató módon. A nehézség abban rejlik, hogy minden tudományszak más és más szempontból közelíti meg a klíma fogalmát. A meteorológus a klimatológiát egyszerűen a légköri fizikai folyamatokra vonatkozó ismeretek, adatok összefoglalásának tekinti, egyes vidékek viszonylatában. A geográfus a táj szerepét is beépíti a maga klíma-fogalmába. Ha viszont a biológia álláspontjára helyezkedünk, nem hagyhatjuk számításon kívül az élővilág szerepét sem (különösen a növényzetét) a klíma kialakulásában. Legújabban Wagner 18- 19 bevezette a sznbsztrátum-klíma fogalmát. Szerinte egy teriilet klímájának kialakulása nemcsak a légkör helyi fizikai állapotától függ, hanem attól is, hogy mindannak, amire a légkör hat, amivel érintkezik (ezek a szubsztrátumok) milyen anyagi, fizikai, kémiai, vagy biológiai tulajdonságai vannak. A szubsztrátum ugyanis megváltoztatja a vele érintkező légkör állapotát és maga is hozzájárul a klíma kialakításához. Valóban, az éghajlatot nem tekinthetjük többé az egyes légköri elemek középértékeiből alkotott mozaikképnek, hanem a föld keletkezésétől napjainkon át a messze jövőbe nyúló dinamikus folyamatnak, mely a világűr felől, elsősorban a Napból érkező energia és a légkör és föld anyagának, fizikai-kémiai adottságainak egymásra hatásából kialakuló energetikai állapotok ritmikusan, pekörnyezel (kozmosz) = nap (tűz) föld (víz) ) m
