Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. KÉRDŐ ISTVÁN: Hippokratész és a bio-klimatológia

Téli betegségek: XXIII. Télen dominál a pleuritis, peripneumonia, nátha, rekedtség, köhögés, mellfájás, oldal és lumbalis fájás, fejfájás, szédülés, apoplexia. A modern összeállításban ugyanekkor febris rheumatica, angina, ulcus ventriculi és duodeni, szív- és vérkeringési betegségek, bronchopneumonia stb. szerepel. A felsorolt hippokratészi idézetek mintegy összegezik a hoszszú élettapasztalat eredményeit, mint aforizmái általában. Hogy azonban láthassuk, milyen gondos megfigyelésen alapult Hippokratész bioklimatológiai tudása, álljon itt egy részlet a járgányokról írt munkájának elejéről: Thasoson az ősszel, a napéjegyenlőség ideje körül, amikor a pleiádok még láthatók voltak, sok enyhe, tartós eső volt, déli széllel. Délies jellegű tél, kevés északi széllel, szárazság. Nagyjában és egészében a tél tavaszias volt. Tavasszal friss déli szél volt, kis csapadékokkal. Nyáron az ég többnyire felhős volt, vízhiány. A paszszátszelek ritkán fújtak, enyhén és megszakításokkal. Miután tehát az egész időjárás délies jellegű volt szárazsággal, a tavasz kezdetén az egész időjárás csaknem az ellenkezőbe csapott át és északias jellegűvé vált. Ekkor egyes embereknél teljesen jóindulatú lázak léptek föl. Egyeseknél vérzés mutatkozott. Haláleset nem történt közöttük, de sokan fültáji duzzanatot kaptak egy- vagy kétoldalon. Jlyen körültekintéssel vizsgálta meg Hippokratész az egyes betegségeknek, mint jelen esetben a parotitis epidemica-nak keletkezése körül az időjárási viszonyokat. Érdemes megjegyezni, hogy Madsen statisztikája szerint is a parotitis epidemica legnagyobb számban tavasszal lép fel. Hippokratész a meteorológiai tényezőknek kétségtelenül komoly szerepet és fontosságot tulajdonított, mint azt „A levegőről, helyekről és vizekről" c. művének bevezető részében olvashatjuk: Aki a gyógyítóművészetet helyesen akarja elsajátítani, annak a következőképpen kell eljárnia. Mindenekelőtt meg kell fontolnia, milyen hatásúak az egyes évszakok, mert ezek nem hasonlítanak egymáshoz, sőt inkább különböznek egymástól és változásaikban is eltérőek.