Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. VAJKAI AURÉL: Parasztfürdőhelyek

59 Martin, CIBA Zeitschrift. 1936. 1184. 60 A korábban már említett meleg fürdőkön kívül még néhány adat: Nagyváradon langyos, kénes vizű tó van, amihez a nyári hónapokban sok reumás, köszvényes paraszt elzarándokol és meigfürdik (Szepesházy, C. v., Wegweiser durch d. Königreich Ungarn. Kaschau. 1827. 203). — A nagyváradi meleg fürdőhöz minden oldalról tömegesen jött a nép, az egész vidék a fürdőzők sátraival volt tele (Szepesházy id. m. 83). — Egykorú leírás szerint a siklósi téglaház melletti langyos forrásban hideglelős betegek fürödtek és gyógyultak meg (Hölbling Miksa, Baranya orvosi helyirata. Pécs, 1845. 129). — A budai Rudas fürdő köztermét főleg a nép használta (Ország Tükre. 1864. 93—94). — A Putnok melletti Nádas-nak nevezett forrás vizét a nép melegfürdésre használta csúz, köszvény ellen (Vasárnapi Újság 1866. 351). 61 Itt megjegyezzük, hogy Magyary-Kossa Gyula orvostörténész az almakeréki templom XIV. századbeli falfestményén felfedezni véli azt a csapó eszközt, amivel a finn gőzfürdőben is verdesik testüket a fürdőzők (MOE. I. 197. IV. 8—9). 62 Martin, CIBA. Zeitschrift. 1936. 1189. 1190. 63 Ismeretes viszont a kemencében való fürdés egyes betegségeknél: a beteg ember kenyérsütés után a meleg kemencébe bebújik (NÉ. 1934. 25.). Pattanásos, bőrbajos gyermeket az Alföldön a meleg kemencébe tettek és addig tartották ott, amíg izzadni kezdett (NÉ. 1933. 79.). 64 Maurizio, A., Die Geschichte unserer Pflanzennahrung. Berdin, 1927. 30—31. Ugyanitt idézve: Wehrli, Gust. Ad., D. Schwitzstübli d. Zürcher Oberlandes. Schweiz. Archiv, f. Volksk. Bd. 22. 1919. 129. kk. — A régebbi típusú orosz gőzfürdő kis, 1,5 méter magas kényelmetlen helyiség, fekvőhelyekkel, az egyik sarokban tűzhellyel, amin a köveket melegítik, a követ utóbb vízzel öntik le. Az újabb típusú 2—2,5 méter magas, több helyiségű épület, magasabb tűzhellyel. 65 Győry Tibor, Az orvostudományi kar története. 1770—1935. Bpest, 1936. 345. 66 Zelenin, Russische Volkskunde. 1927. 250. kk. 67 Varjas Béla, XVI. századi magyar orvosi könyv, Kolozsvár, 1943. 50. 68 Páriz Pápai Ferenc, Pax Corporis. Kolozsvár, 1747. 264. 69 Házi Különös Orvosságok, 1795. 120. 70 Csapó József, Orvosló könyvecske. Pozsony és Pest, 1791. 181. 11 Wernher, Der admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation. Basel, 1549. MOE. III. 174.