Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 1. (Budapest, 1955)

Dr. JÁKI GYULA: Sebészvizsga a XVIII. században

Et siquidem ars chirurgica non sola emplastri, quod alioquin in magisterium recipi volantibus dispendiosum et damnosum est, confectione, sed ex eo, qualiter quis in examine subsistât? ibidemque scientiae suae specimen adat? metienda et observanda sit; hinc Sua Majestas Caesareo-Regia clementer resolvit; ut imposterum omnes chirurgi in contubernium assumimendi. ab emplastri in sortem quasi paradigmatis confectione absolvantur et immunitentur; et sufficiat, si iidem in examine subsistentes pro habilibus et idoneis comperti fuerint. Quam itaque benignam Resolutionem Caesareo — Regiam Magistratui pro notitia et eorum, quorum interest, directione, hisce intimât Regium hoc Locumtenentiale Consilium. Felmenti tehát ez a rendelet a jelölteket a meghatározott formákhoz kötött tapasz, kenőcs készítése alól, de elméleti vizsgát rendel el az emberi test szerkezetére és a betegségekre vonatkozó ismeretekről. Erre a vizsgára vonatkozóan igen értékes adatok találhatók a debreceni református kollégium könyvtárában. A debreceni borbély-sebész céh ugyanis összeállította az említett rendelet alapján a vizsgaanyagot, és ez több példányban megtalálható a kollégiumi könyvtár kéziratgyűjteményében (R. 750. a. 2.). A három példányban található Examen Chirurgicum közül az egyik papírburkolatú, kötött példány, amelynek kötéséről azonban kétségtelenül megállapítható, hogy későbbi eredetű. (A kézirat rongálódásait is javította a könyvkötő.) Ez a 26 fóliából álló kézirat kérdések és feleletek alakjában tartalmazza az egész vizsgaanyagot. A címe a következő: „Examen Chirurgicum Quale Ex Intimato Excelsi Consilii Regii Locumtenentialis ad diem 28. Augusti An. 1761. e manato subire tenebuntur omnes ac Singuli in posterum Artis Chirurgicae Candidati qui in Contubernium Nobilissimae Societatis Chyrurgorum Lib. Regioné Civitatis Debreciensis adoptari voluerint." A második 12 fóliából álló — összefűzött negyedrét papíron írott — példánynak nyolc oldalán van írás, Ez a legnagyobb valószínűséggel Weszprémi Tsanádi István kézírása és csak a kérdéseket tartalmazza. Címe szószerint azonos az előbbiével, de jelzi a kézirat: „Scriptum Debrecini An. 1762." (1. ábra). Ennek másolata a harmadik példány, melynek végén a regulák után még 39 canon olvasható. Ennek a példánynak utolsó lapján találjuk Buzinkay Györgynek, Debreczen physi-