Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 6. köt. Pozsony, Landerer, 1793. (r.sz. 14077)
JL Teftnek gyako rlásáró l: kö zö nsége fen. y különös teltekben a' helyeknek meg-változá- , iából kerekednek - ki. Mind ezek a' váltó- Ót módjai záfok pedig ez Öt dolgokból állanak, u. m. TerméSzületésből, meg-halásból, növésből, apadás- fzetben es. hói, forma, és he Ily, vagy rend-változásból: ni fzokott Es ezek egymásból úgy folynak, hogy fo-változáhol fints fennni közép idö , a' melly igazán foknak. íiyúgovásnak tartattathatnék. Az Halál ma- j z ^^ ga-is nem egyéb, hanem újra fzületésnek kez- m r dete, vagy forma változás. így Versificál ? g' m ezekről a' Pythagorás képiben , igen böltsen ^ ^ Ovidius-is Metam. L. XVI. v. 354. Et aliis alias reparat natura figurás, Nos perit in tanto quiquam (mihi credite) mundo , Sed variat, faciemque mutat, nafcique vocatur, 's a' t. Többet mondott vala fellebb a' 237-dik Szüntelen verfen kezdve , hogy t. i. azok fem marad- v aM väinak egy állapotban , a' mellyeket mi Elemen- tozásokíwwo^nak leg-elsö fzerzö réfzetskéknek hi- fái dll az vunk. egéfz TerA' Föld vékonyabb réfzekre ofzolva se; a' Viz inkább el-vékonyodva aérré vagy Levegö-éggé változnak, a' LevegÖ-ég, minden nehézségét le-tévén, a' felső tartományokban tűznek neveztetik; onnan megint alább erefzkedve dér nevet öltözik magára, jobban-is meg-sürüdvén vizzé válik ; a' viz keményebben egybe-verödvén, földnek mondatik. ^ ^ Mi fzerMeg-esmérték a' Terméfzetnek e' zé ezeket féle mozgásban való létét Pláto után más a' váltóvilági Böltsek-is. Dehogy, és mitől indúlt záfokát, vólt-meg benne ez a' mozgás? abban mind-vagymoznyájan meg-akadtak. gáfokat ? Pyihágorás maga úgy hitte, hogy a' mozgás a' Testekben a' fzerint, a' mint ma ^rteltapafztaltatik, öröktől fogva meg-vólt, a' me ez afeerint vég nélkül meg-is marad. A' moz- ^ A 3 gató
