Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 6. köt. Pozsony, Landerer, 1793. (r.sz. 14077)

NevezeUjtbl Dolgoknak Száraz betegségben. 146. Az illyen betegeknek mikre fzúkség a' Lovaglásban vigyázni. 147. Közönségefen kiknek jó: kiknek nem jó a' Lovaglás. ,

4g. A' Lovaglásban követni fzükséges régulák. 150. az ebben való vifzfza élésnek vefzedelmes példái. - 152. A' Tej} Színének dörgöléfe az egéfzségre melly fokát tehet. 154. Ennek külömbözo módjai és Nemei. 156. Hippocrates , Celsus , 's más Nagy Orvosok Ítélete erről. - 158-160. A' Betegek tefteknek dörgöltetéséböl mi hafznot várhatnak. - 161. A' régi Bajnokok, és más Gymnaßak evei hogy éltek. - - '162. Minémü nyavallyákban : és mi móddal follytatvar lehet a' teil dorgöltetésének hafznát venni az újjabb Orvofok tapafztaláfai fzerint. 162-169. A' Feredésnek eredete: Gyakoroltatáfa: kí-terjedéfe: ? 170-172. A' régi Rómaiak közönséges feredezéfe a' tydeg Tiberisben. 173-174. Mikor? és mi okból kezdettek a' Városban különös Feredököt kéfziteni. 174. Hogy ? és kik által álitattak azok a' Közönséges Nagy Feredö Házak. 174-176. Ezeknek Száma: és képzelhetetlen pompás kéfzületei. 177-178. Alkotmánya: és különös réfzei. ... 178-181. A' Regieknek Szemérmetefsége a' Feredésben: az azután valóknál Szemtelensége. A' Feredésnek ideje: rendi: ára 's a' t. - 182-187. Mitsoda rendel fzoktak vólt ebben bé-menni ? és végezték-el a' feredést. - - 187-192. Ennek fzéles ki - terjedéfe: és hirtelen efett elenyéfzéfe. ... - 192. A

r Kerefztény Vallásnak bé-vétele erre mit tett. 193 A' Száraz meleg vagy izzafztás által való Feredésnek fzerzéíe haízna. - - 195. Ennek néhány külörabozö módjai: és tzéljai. 195-199. A' Mineras meleg forráfokról való vélekedéfe a' Régieknek. 200. Mikor kezdettek ezek orvosló