Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 3. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2242)

XXXII az orrok egyenes, fok fzegeletü, lapos-fatska: a' hová fzámláltatnak a' kukuk és banka-is. 3.) Ludakat (Anjeres): a mellyeknek az orrok

1 vagy ajjakok' fzélei és ínyek fűréfz formán fogafok, láb-újjaik, az úfzás kedvéért, hártyákkal egybe vágynak foglalva: minémüek közönségefen a' vizi madarak. 4.) Harkályokat (Scolopa~ ces ): a' mellyeknek az orrok gömbölyű, hofzfzu, sima ? buta hegyii; lábaik fél tzombokig mezítelen : a' hová tartoznak a' gémek és góják-is. 5.) Tyúkokat (Gallinas): a' mellyeknek az orrok egybe hegyzódő, kevéfsé meg-hajlott; a' felső kívül darabos: a' hová foglalja a' ftrucz-madarat, túzokat, pávát, pujkát, fátzánt 5s fzárrsát-is. 6.) Verebeket (Pafferes): a' mellyeknek az orrok egyenes, sima, tőben vaftag, és tzövek módra egybe hegyződik: a' hová fzámlálja a' galambat, húros-madarat, feregélyt, patsirtát, fzajkot, pintyet, ökör - fzemet > fetskét 's egyéb e'féle apró madarakat. A

3 mellyeket azután, a

5 bennek találtató kü-> lönös jelekről, apróbb Nemekre el-ofztván, nevekkel-is meg-külomböztet. III.