Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 2. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2241)

HARMADIK KÖNYV­- AZ ELEDELEKRŐL KÖZÖNSÉGESEN. ELSŐ RÉSZ. Az Ételnek és Italnak ízlikséges Voltáról. S. LXXXfí. A ' mi Teftfink , nudőn Anyánk' méhében fo­gontatik, egy köles-ízemnél nem nagyobb: de tíz nap múlva mindjárt egy árpa-fzemet; egyhólnap mdiva, iéi drachmát; három holnap múl­va, hat htot; hét holnap múlva, négy fontot; Júlentz holnap múlva, tizea-egy fontot meg­nyom. E' Világra való fzülettetéfünk után-is ha­íbnló febefíéggel nevekedik mind nagysága, mind nehézsége; mig 20, vagy 30, efztendos korunk­ra 150, sot 200, fontra-is íel-lépiink. Valami fo­gontatáfiinktól-fogva ez ideig teltünkhez adatott, a' , mind az ételből és italból lett: és igy tsak-nem A egéfz

Next

/
Thumbnails
Contents