Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 2. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2241)
292 III. Könyv. V. R cfz. fel, a kik ezt, a' tunya, reit, oítoba embereknek fzokták-vala mondani, úgy tartván , hogy a' torma az elmének vagy fzívnek elevenséget és erőt fzerez. A' honnan ezt nak fzív hodoltatónak-is nevezték, és ellenébe tették a' mustárnak, a' melly a' Fernst ugyan gerjefzti, de az elmét tompítja DIOSCOKIDES ugyan L. II. c. 149. a'tormát-is a'muítárral egy-féle erővel birni, és igy a' Fernst-is öfztönözni mondja , a' mellyben mindazáltal többet hihetünk PLiNivsnak, a' ki L. XIX. c. 8. a' tormát, tsak az elmét fegíteni mondja: melly fzerint a Venuswpk igen kevefet fzolgálhat; épen ellenkező állapotban lévén e' kettő egy-máfsal egy teltben. , X Retek , Görögül r^w?, Deákúl RaA Retek- Picula, Németül Rettich, már THEOPHRASTVS' a ni idejében hat-féle vólt. Ma a'közönséges fel. ofztás fzerint két-féle: Tava fai, vagy hölnapos, segeirul. ^ téli. De mindeniknek, a' mint a' haja fejér, fekete, pirofs , sárga fein; formája kerek , hofzfzukó vagy kolbájz forma , íze édes-tsipus , keferü-tsipos , vagy répa ízü lágy-tsipus, fok külömbségei vágynák: nem külömben a' hellységek' terméfzetihez képeft-is, a' mint egy hellyt jobbak teremnek mint máfutt; a' mellyekre mindazáltal nékünk rendel mind ki-terjeizkedni, a' Diastdxa nézve , nints fziikségünk. Régen , a' mint THEOPHRASTVS meg-jegyzette, a' Görögök a' kápofztát-is Raphanusnak hívták; de az Ö idejében már azt Krambe hak neveztékvólt. É^tek e'vel hajdon-is mind az Urak, mind a' parafzt emberek nyerfen gyakron hol étel előtt, hol étel után. DIOSCORTDES úgy tartotta , Régen mi hogy étel előtt éve a' több ételt a' gyomorrégre él- ban fel-akafztaná , étel után pedig az eméfztéft tek a % re- fegítené. De GALENVS , a' ki ezekhez a' doltekkel "i gokhoz jobban tudott L. II. de Alim. Fac. c. 70, ellenkezoképen ítél: Mirari fubit eos Medicor. alque
