Mátyus István: Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 2. köt. Pozsony, Landerer, 1787. (r.sz. 2241)

Ä Kerti Gyökeres- Vetemény ékről. 291 nélkül jovaiják; de igy több fzelet s nehezebb fel-böfögést tsinál; a' gyomor-fzáját-is inkább rágja; sot néineliyeket meg-is hánytat; az ETM

ÜLLER

' Ítélete fzerint, a' fzemnek 's fönek-is inkább árt. A' phlegmaticus és Jcorbuticus Emberednek mindazáltal kevefebb só kívántatik, mint a' híg és meleg vérüeknek. A' cholericus és fzáraz Kolikára hajlandó fzeméllyeknek pedig, minthogy eróífen fzárafzt és melegít, akármint kéfzítve-is, a' retek ártalmos. Továbbá, fzükség léfzen a' retekről még azt-is meg-jegyzenünk, hogy ez a' tejet meg-rothalztja, (innen, fem a retekre tejet , fem a' tejre retket enni nem jó;) és hogy ha a' retek étel után hamar le-fekfzünk, fokkal keferübben böfog-fel torkunkra. A' liofzfzukó, fekete, vékony hajú, ropogós retek, a'más-félénél elébb-való. De akármellyikben-is olly kevés tápláló ero vagyon, hogy fü-fzerfzámnak inkább lehet tartani, mint eledelnek. A' Torma épen hafonló terméfzetü , hafznu és erejű, hanem a' mennyivel több benne a' fokfzor említett vékony alkalinns só, annyival inkább fzárafzt és melegít, a' Persák, kik között a' mint XENOPHON írja CyripL. I. p. m. 6. pökdösni , hákogni, orrát ki-fávni, böfögni igen rútnak tartatik, a' tormát eroffen éfzik, és kivált a' gyermekeknek majd minden étellel adják, hogy a' taknyot és egyéb bafzontalan vizes nedvefségeket belellek el-ofzlaffa. A' mennyiben az e'féle hafzontalan taknyos hideg nedvefségeket ofzlattya, anuyiban az elmét-is tifztítja, erofsíti: a" honnan ERASMVS fzerint Lhü. I. Cent. VIÍI. n. 54. fzokott közmondás vólt a' Romaiak közt, hogy az ofíoba Embert torma enni igazítsák: Ede nasiwtim : raeliyet ok-i's a' Görögöktpi vettek-vair X 3 tel,