Csapó József: Orvosló könyvetske. Pozsony – Pest, Landerer, 1791. (r.sz. 2291)

Ä Főnek Nyavalyáiról. _ 9 A' före indúlt bov vér, hogy alá felé induljon, igen hafznos a' Beteg talpaira kötni ime ezeket: kováfzt, fzappant, ruta füvet sós etzettel együtt törjenek, és kavarjanak Öfzve, 's köfsék ruhákkal a' talpaira ; Ezen módon a' fokhagymát-is etzettel jó fel-kötni: Fejére 's nyakára meleg kámforos éget-borban mártott ruhát terittsenek; Senna levelekből kéfzűlt kriftély hafonló-képpen javaltatik, de a' magyar fzegény ember ehez nem fzokott, söt ha halja-is ez orvoslásnak módját töle megirtózik, noha mondhatom, hogy a' külső nemzetek fokféle nyavalyákban véle nagy hafzonnal élnekNémellyek az nyelv alatt lévö érnek meg-vágását, vagy a' homlokon vagy lábon való ér-nyitáft javallyák; az első ugyan hafznos de bajoffan vitetthetik véghez, kivált ha a' beteg elméjében igen meg-háborodva vagyon, a' többi inkább végben vitetthetik, de ha has-menésben vagyon a' beteg ezeket fe tanátsos meg-vágatactni. Feje-tetejét az illyen embernek, ha jó előre meg-kopölyözik, az4s igen nagy hafznú. Néha ez nyavalyában a' hányás-is erÖU teti az embert, ekkor tehát kámforos égek A 5 bor-