Bugát Pál: Közönséges kórtudomány. Pest, Trattner és Károlyi, 1830. (r.sz. 2341)

< 9, ezen betegség - meghatározás mellett is kéntelenitetünk megvallani j hogy valamint az egésség mivoltához megkívántatott saja életmiivezetséget voltaképp nem tudjuk : l

lSJ > sött még ezerszer inkább kévéssé értjük a különbféle betegségek alatt széplátcsőként (Kaleidoskopus) szüntelen változó parány-életmüvezetséget. Valamint pedig az egésséges, úgy a' beteg állapotban is három állópontból lehet ezen finom életmüvezetséget tekinteni', vagy t. i. az ő /idomjára, vagy vegyitésére, vagy pedig az anyagban rejtekező erőkre, nevezetesen a belső életerőre nézve} ezen három állópontok közül akármelyikből tekintjük, mindenünnen azon valóságot, csak hogy a tüneményre külümbüzőképp fogjuk tapasztalni: valamint p. o. a néző a Gellért hegyét három vagy tübb különböző s'zeppontbul tekintvén , azt egészen kiilümbüzőleg fogja tapasztalni, bátor a hegy mindég csak Gellért hegye maradand. Azon orvosok kik az életet, egésséget, és betegséget egyedül az idom oldaláról tekintették, idomgyógyászoknak (Jatromathematicus), a vegyítés oldaláról szemlélők vegygyógyászoknak (Jatrochemicus) az erők oldaláról tekintők pedig erogyógyászuknak (Jatrodynamicus) neveztetnek ; honnét az tetszik ki, hogy ezen három sarkalatos észképeket eggyé lehessen sőtt kelljen is olvasztani. — Mi érzéki emberek lévén, annál is jobban, hogy inkább érzéki orvosok, vagy is sebészek akarunk lenni, azon finom életmüvezetséget leginkább az idom oldaláról szeretnők megfogni, anál is inkább , hogy ezen állópontból a parányéletinűvezetséget az emberi ösmeretek között legbiztosabb t. i. a számtudományos (mathematicus) úton legjobban megfoghatnók 5 azonban ha azt más oldalról is fölfoghatjuk, főképp ha ügyesebben fülfoghatjuk, ha a természet fátyolát a betegségre nézve a vegyítés és életerők részéről is fu lieben t he tjük , azt sein örömest mulasztanók el; és ez által az egy oldaluságot ki akar-