Bugát Pál: Közönséges kórtudomány. Pest, Trattner és Károlyi, 1830. (r.sz. 2341)

3, inert ámbár a kórtudomány az élettudománybul mintegy életmüvesen fejlődik ki, és igy ez nyújt amannak gyám­kezet; de megfordítva ez is sok élettudományos igazságo­kat bebizonyít, sok homályosokat megvilágít, és sok kéteseket elkülönöz. — 2özoi- az orvoslásra nézve azon valóságos haszna vagyon, hogy ki a betegséget egész kiter­jedésében fölfogta, az előtt az orvoslásnak nagyobb része is már tárva van. De ezeken kivíil maga magában a' természet buvárara nézve valamint az élei- ugy a hörtu­domány is gyönyörködtető, 4. S. A kórtudományt három részre t. i. közönségesre, különösre, és legkülönösebbre, szokták osztani. A kö­zönséges kórtudomány általánosan szól a betegségről egész kiterjedésében; a legkülönösebb pedig nem más, inint a betegágynál különbféle betegségekről tett tudo­mányos tapasztalás , melyek közt az ezek közé ugyan annyi távolságra helyeztetett különös kórtudomány a'ként áll, hogy egy részről a különös betegségektől megválasztott és közönségesebb elvekbe szedett üsmeretekből, és más részről ezeknek a közönséges kórtudománybul kölcsönözött elvek segedelmével tett megvilágításokból verődik üszve. —' A kórtudománynak ezen fölosztását az élettudomá­nyéval öszvehasonlitván , úgy találjuk: hogy a közön­séges kórtudomány körül belül az a maga nemében a mi a tiszta élettudomány a magáéban ; a különös kórtudo­mány pedig az alkalmozott élettudománnyal; végre a legkülönösebb kórtudomány az ismétalkalmozott élettu­dománnyal hasonlithatik valamiképp üszve. — Nekurik egyedül a közönséges , vagyis tiszta kórtudománnyal les-zen dolgunk.

Next

/
Thumbnails
Contents