Bugát Pál: Közönséges kórtudomány. Pest, Trattner és Károlyi, 1830. (r.sz. 2341)

3, inert ámbár a kórtudomány az élettudománybul mintegy életmüvesen fejlődik ki, és igy ez nyújt amannak gyámkezet; de megfordítva ez is sok élettudományos igazságokat bebizonyít, sok homályosokat megvilágít, és sok kéteseket elkülönöz. — 2özoi- az orvoslásra nézve azon valóságos haszna vagyon, hogy ki a betegséget egész kiterjedésében fölfogta, az előtt az orvoslásnak nagyobb része is már tárva van. De ezeken kivíil maga magában a' természet buvárara nézve valamint az élei- ugy a hörtudomány is gyönyörködtető, 4. S. A kórtudományt három részre t. i. közönségesre, különösre, és legkülönösebbre, szokták osztani. A közönséges kórtudomány általánosan szól a betegségről egész kiterjedésében; a legkülönösebb pedig nem más, inint a betegágynál különbféle betegségekről tett tudományos tapasztalás , melyek közt az ezek közé ugyan annyi távolságra helyeztetett különös kórtudomány a'ként áll, hogy egy részről a különös betegségektől megválasztott és közönségesebb elvekbe szedett üsmeretekből, és más részről ezeknek a közönséges kórtudománybul kölcsönözött elvek segedelmével tett megvilágításokból verődik üszve. —' A kórtudománynak ezen fölosztását az élettudományéval öszvehasonlitván , úgy találjuk: hogy a közönséges kórtudomány körül belül az a maga nemében a mi a tiszta élettudomány a magáéban ; a különös kórtudomány pedig az alkalmozott élettudománnyal; végre a legkülönösebb kórtudomány az ismétalkalmozott élettudománnyal hasonlithatik valamiképp üszve. — Nekurik egyedül a közönséges , vagyis tiszta kórtudománnyal les-zen dolgunk.