Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. v 95 hogy azt később ismét ki lehessen húzni. — A rugó most visszamegy a csőbe és a műszer az orrból kihuzatik, a téphenger pedig a fonal segedelmével a hátulsó orrnyilásba vitetik, és ez elzáratik. Az orrból kifiiggő két fonalat egymástól eltávoztatja az ember, és közéjök a mellső orrnyilásba annyi téppohot rak, hogy az bedugúl, miután az ezen téppohon levő két fonal összeköttetik. A bellocqféle cső helyett czélirányosan használhatni rugékony húgycsapot- — 2090. Ha a műtétei után gyúladás támad, czélszerű orvoslás által elejét kell venni; a gyúladás rendszerint hamar elmúlik. — Ha a vérzés a tépdugaszolás által elállna, akkor a tépést harmadik napon a mellső orrnyilasból, a hátulsó téphengert pedig a szájból kicsüngő fonalnál fogva ki kell húzni. — Ha g-enyes kifolyás áll elő, lágyíló főzetet kell az orrba felszívatni. — Hogy az ember a pöfeteg újonnan való támadásának elejét vegye, rendszerint összehuzó be' föcskendezéseket használ; genyszalag a nyakon ezen tekintetből tán jó szolgálatot tenne. — Ha a pöfeteg újra nő, a műtéteit ismételni kell. — 2091. SLekötése mellett az orrbeli pöj

et egriek, nem fenyegeti ugyan az embert vérzés veszedelme, de más kifogást lehet ellene tenni, és nézetem szerint nem érdemli a kiszakítás fölötti elsőséget, mit némellyek neki tulajdonítani akarnak. — A lekötés alkalmazása t. i. legtöbb esetben sok nehézséggel, a betegre nézve meg nagy bajjal van összekötve; ha a pöfeteg az orríireget jóformán betölti, ritkán alkalmazhatni a lekötést eléggé magasan gyökeréhez, azért is lekötés után a visszaeséstől félhetni, bár egyes esetekben, ha szinte a lekötés nem a gyökérre alkalmaztatott is, a következő gyúladás és genyedés által az egész pöfeteg megemésztethetik. — A pöfeteg hurokkal való összeszorítása után támadó gyúladás gyakran elterjed az egész schneiderféle hártyán és a közelfekvő részeken, mi aggasztó bajokat okozhat. — Azon különös kóresetek tehát, mellyekben a lekötést ajánlhatni, következők lehetnek: ha a pöfetegnek széles, merő feneke van; ha a fogasz alkalmazása lehetlen vagy a beteg a kiszakítást nem engedi. — A takonyhártya belső lemezének zsacskóképű kicsucsorodása, ha összehuzó szerek használata és ismételt karczozás (scarificatio) által el nem távolítható, a lekötést megengedi, de nem a kiszakítást. — A belső, ezen bajjal összeköttetésben álló betegségeket is egy -