Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

6 ÉLETMÜVES ELFAJULÁS V. ÚJ KÉPEZVÉNYEKBÖL mány legnehezebb tárgyai közé tartoznak; mi ezen daganatok előadásánál a származást, folytonos fejlődést, többféle különbséget veszszük tekintetbe s ezekre alapítjuk osztályozásunkat. Régibb időkben az illy különféle daganatokat a hökem, rák, szalonnás daganat stb közönséges nevek alatt adták elő. Később pontos vizsgálatok után bebizonyult, hogy azon kórosan termődött anyagok közt, mellyekből a daganatok képezvék, szembetűnő különbség van, és ezen különbség szerint kezdék az osztályozást megtenni. 1928. fl. Abernethy öt nemét állítja a daganatoknak, úgymint: a hasnyálmirigy-, mellmirígy-féle, velős, gümőcsös és rákos húskinövést (sarcoma). — Laennec négyféle ollyas szövetet állít, mellyekből ezen daganatok képezvék, és pedig: a gümőcsost, kökemest, velőhöz hasonló gyurmáut és jelete kórost (melanosis). — Mechel, minthogy ő Laennec fekete kóros kinövését Abernethy gümőcses és velőnemű daganatával egynek tartja, hat különböző szövetet állíta fol: a hasnyálmirigy- s mellmirigyhez, az agyvagy velőhöz hasonlót, a kökemes, gümőcsös vagy görvelyest. — 1929. SE különböző vélemények bizonyságul szolgálhatnak: milly bajos dolog a rendszerűtlen képződés által előállott daganatokat pontosan és czélnak megfelelő módon osztályozni. Ezen nehézség oka kétségkívül azon különféle változásokban fekszik, mellyeknek bizonyos kórnemű anyag, a daganat kifejlődésének különböző időszakai alatt, alá van vetve; továbbá ama tagadhatlan befolyásban, mellyet egy vagy más életmű természeti alkotása a benne kifejlődő álképezvényekre gyakorol, és végre azon körülményekben, mellyek az illy képezvényeknek alapúi szolgálnak- — A honnan, vannak olly daganatok, mellyekben az említett kóros termények közöl egyszerre többíéle, vagy egymás mellé helyezve, vagy bensőleg összeforrva, találtalik. — De hogy altalában a kórboncztan (anatómia palhologica) valóságos haszonnal bírjon és közvetlen alkalmazást nyerjen a gyakorlati gyógytudományban: nem szabad pusztán az életmüves részek és a daganatokat képző anyagok változásinak vizsgálatánál maradnia s egyedül ezeket venni föl elosztás alapjául, — hanem egyszersmind a kórjeleket, lefolyást, a szomszéd részekre meg az egész testre való ha-