Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. 37 csontdaganat és a hely, hol fészke van, megengedvén a műleges gyógybánást, —- egyetlen mód a kiirtás. — Erre szükséges, hogy a daganat keresztmetszés állal lemezteleníttessék, vagy pedig alapján tett két félholdképű metszéssel és ezután finom fíirészszel, vagy vésővel és kalapácscsal kiirtassék. — Merő és nagy levén a csontdaganat, darahonként veszszük le, vízirányos metszés után függőleges irányban fűrészelvén. A sebek gyógyítása akként megy végbe, hogy vagy egyesíttetnek a seb szélei, ha azon hely, honnan a daganat levétetett, egészséges, vagy pedig ollyan gyönge kötözés alkalmaztatik, miként a csontok sebeinél állományuk vesztésével előadtuk. Ha a daganat teriméje miatt teljes lehetlen volna a kiirtás, a tagcsonkítást kell végbe vinni. Sok. esetben legjobb a csontdaganatok kiirtásánál a HEY MACHEL ') vagy GRAFE 2) füreszet használni. 1) A. COOPER a. a. O. XV. Taf. 7—8 Fig. 2) SCHWALB : Diss, de Serra orbiculari, Berol., 1819. Hol a csontdaganat helyzete miatt a fentebb leírt módon való kiirtást nem vihetni végbe, a nélkül hogy tagcsonkításra határoznók magunkat, a daganat csonthártyájának eltávolítása által kell a felszívódást elősegíteni, melly úton, a daganat megfosztatik edényeitől, COOPER ezen bánásmódot ajánlotta. Gibson in Philadelphia Journal. Yol. II. Aug. 1821. A köröm oldalán, kivált a nagy lábujjén, gyakran kemény, mozgékonytalan daganatok támadnak, mellyek fényes bőrrel boritvák és belsejökre nézve olly merők mint a csontok, mellyekbői erednek. Többnyire széles alapúak. Borzasztó alkalmatlanságot okoznak menés közben ; kiirtás után nem sokára ismét visszatérnek s egyetlen mód, mellyet követvfe segíteni lehet, a kiízelés. Yesd össze R. LISTON : on the Cure of the last phalanges of the Toes by excision of the dis^ caded bone ; in Edinb. Medic. Surg. Journal. July. 1826. p. 27. 1984. 5. A csont szalonnás- és húsos daganatait (osteosteatoma és osteosarkoma), aztán meg a csontrákot úgy kell nézni, mint egymással rokon betegségeket, mivel mindkettőnél a rendszerű állapottól eltérő megnagyobbodását veszszük észre a csontnak, úgy hogy természeti minőségéből kivan vetkezve, és bizonyos taplós-, húsos-, kocsonya- , porcz- , rost-, velő-, zsír- vagy szalonnaféle állománynyá változik, mellyben nagyobb vagy kisebb, különféle idomú csontdarabkák találtatnak. —