Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

34 ÉLETMÜVES ELFAJULÁS V. tfj KÉPEZVÉNYER.BŐL mezes alkotású; sokszor jóval keményebbek a csontkinövések, mint az egészséges csontok; ha belső részüket vizsgálja az ember, egyenletes tömött gyurmára akad, minő az elefántcsonté, feluletök pedig vagy sima, vagy ittott nyúladékokkal vannak ellátva. — 1977. FL. Kinövés minden csonton támadhat; — leggyakrabban ion elő a csöves csontok tömött részein és a lapos csontokon , a czomb-, szár-, fólkar-, sing- és orsó- meg kaponyacsontokon stb, — igen ritkán a hosszú csontok likacsos végeinek közelében. — A csontkinövések legközelebbi okát mindenkor a gyúladás által megváltozott táplálási folyamatban kell keresni, melly szerint tömérdek menynyiségű villósavas mészeg rakódik le a csont szövetébe, s így annak nagyobbulása eszközöltetik. Úgy látszik, hogy kifejlési időszakaikra nézve megegyeznek a természetes csont- és kéregképződés időszakaival, a mennyiben gyurmájok eleinte lágy és csak lassan-lassan keményedik meg. Alkalmi okai ezen gyúladásnak, — mint már általánosan érintettük, — vagy külső erőszakok, vagy belső betegségek, kiváltképen buja- s görvélykór és köszvény. — Megtörténhetik, hogy igen nagy hajlam lappang az életműségben csontkinövésekre vagy bujálkodó csontgyurma-lerakódásra, elannyira hogy fölötte csekély ok is elegendő ollyas kinövések előidézésére — A bujakór után, általában véve, — mint a esonthártya lobos bántalmainak következményei, — többnyire felületes csonlgumók támadnak (csontgomolyok j gummata, nodi, tophi venerei), és pedig leginkább olly csontokon, mellyeket kevesebb lágy rész fed; a görvélykór következtében gyakrabban a csont szövetében mélyen fészkűlő csonlgumók támadnak. — 1978. G. Azon tünemények, mellyek a csontkinövések származását és további kifejlését kisérik, különfélék, az okok és gumók mivolta szerint. — Ha bujakór szolgál nekik alapúi, csaknem mindig heves, kínzó fájdalmak előzik meg, melylyek kivált éjszaka jelennek meg, és eleinte jobbára egész csontra kiterjednek, később pedig azon ponton állapodnak meg és furakodnak be, hol a kinövés történik. — Görvé") ABERNETHY S. S. COOPER'S: Handbuch d. Cbir. I. Bd. S. 627. Hasonló csontkinövésre való hajlamot tapasztaltam egy különben egészséges és izmos fiatal emberben.