Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

:i() KI.ETMÜVES ELFAJi LÁS V. ÚJ K.Él>EZVK\YEKBÖL V. Kérgek. 1969. S. Kérgeknek neveztetnek a felbőr többé vagy kevesbbé korlátolt megvasLagodásai, mellyek folytonos nyomás által hozatnak elő. Leggyakrabban lehet ezeket tapasztalni a lábujjak fején, izűlésein főkép ha domborúan kiállanak, és a lábujjak közt (tyúkszem, clavus). — Többnyire laposak, mintegy benyomvák a bőrbe, lassan támadnak, és csak akkor okoznak szúró fájdalmakat, ha jó formán megnőnek, mivel a kérges tömeg nyomása által a szomszéd részek meggyúladnak. — Né melly kor igen nagy fájdalmakkal jár lermődésök, kiváltképen gyönge s érzékeny bőrü egyéneknél. A melegben rendszerint több kellemetlenséget okoznak, mint hidegben. A tyúkszem közepén benyomult a bőr, és megvizsgálván, akként találjuk, hogy

r az albőr (corium) néha átlyukasztva van. — 1970. A kérgek gyógyítása mindenekfölött először is a nyomás (szűk csizma, vagy lábtyu által) elkerülését kívánja, mellyek aztán rendszerint lassan-lassan magoktól elmúlnak. — Enyhítő szer gyanánt szolgálnak a lágyító ragaszok, gyakori lábvizek, a rétegenként való lehámlítás vagy vakarás, továbbá valami ragasznak olly forma használata, hogy a közepén nyílás maradjon, mellybe a tyúkszem mintegy folszivatik stb. — A tyúkszem tökéletes kiirtása, mi borzasztó fájdalmakkal van összekötve, szintúgy csupán enyhítő gyógymód gyanánt tekinthető, ha a gerjesztő okok, például: a nyomás el nem kerűltetik. — Némelly egyéneknél sokkal könnyebben támadnak kérgek, mint másoknál. —