Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)
24 ÉLETMÜVES ELFAJULÁS V. tfj KÉPEZVÉNYER.BŐL nyedést a gyógyítás végéig fentartani, s a genynek más úlakon való leüleüedését megakadályozni akarjuk. A genyedés ritkán terjed ki egész gyurmájára a mirigyeknek, hanem rendszerint csak azon részt emészti el, melly a geny szalag körül ^van. — Taplónemű elfajulások mutatkozván a nyiladékokon, azokat le kell metszeni. — Ha megszűnt a genyedés, és a seb tökéletesen begyógyult, a golyvás daganat folyvást kisebbül, míg csak egészen el nem tűnik. A bőr darab ideig a meggyógyulás után ránczo3 marad, de elébb-utóbb az is visszanyeri természeti minőségét. Azon helyeken, hol a behegedés van, a bőr eleinte összenőve lenni látszik a paizsporczczal, de ez is szintúgy napról napra inkább kisebbedik. -— Quadri szerencsés kóresetei arra mutatnak, hogy a genyszalagot többször ismételve, tizenhatszor is keresztül húzhatni különböző irányban a golyván, a nélkül hogy valami különös baj mutatkoznék rá. Azt is tapasztalta Quadri, hogy, ha a golyva valamelly hátramaradt részén ismét keresztül húzalik a genyszalag, szembetűnő ellenhatást nyilvánít azon hely, hol előbb a genyszalag feküdt, miből ő azt következteti, hogy teljességgel nem valószínű azon állítás, mintha a genyszalag alkalmazása után a golyva ismét visszatermődnék. — Azonban korántsem olly veszélynélküli szer a genyszalag, mint sokan erősíték. Tudnék fölhozni halálos kimenetelű eseteket, önmagam és mások tapasztalatai után, meilyek a rosz és bő genyedés által jutottak ennyire, melly gonosz fajú genyedés akkor áll elő , ha a genyszalag ollyas golyva nagyobb üregein huzatik keresztül, melylyekuek merő s porcznemű falazatai nem esvén össze, köztök egyik áthúzástól másikig rosz természetű ev gyűl rakásra, és kártékony visszahatást gerjeszt az életműségben. L. HEISTER : Diss. de tumoré cystico singulari. Helmstad., 1714. STEEGMANN : Diss'. de struma. Jenae , 1795. ' KLEIN: Beobachtungen über die Heilung des Kropfes durch Vereiterung, vermittelt eines durchgezogenen Haarseiles ; in v. SIEBOLD'S Sammlung chirurgischer Beobachtungen. 1. Bd. S. 11. QUADRI : Memoir on a new mode of treating Bronchocele; in Medico-chirurgical Transact. Yol. X. P. I. p. 16. COPELAND HUTCHISON : Cases on Bronchocele or goitre, treatcd by Seton witU observations. Ebend. Vol. XI. P. II. p. 235. CHELIUS az i. h. 238 1. 1959. 5A genyszalag hatásához épen hasonlóval bír a golyvás daganat kiürítése bemetszés által, gyúladást és genyedést