Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

l98 ' ÉLETMŰVI RÉSZEK érni. Ezután a homloki bőrlebeny kimérése következik. A minta mindenik mértékét ollyaténkép teszi át az ember papirosra, hogy annak egész felülete meglegyen rajta. — Ezen mintát kivágják, megfordítva a homlokra teszik, és színes festékkel egy vonalt húznak körülötte. A majd szükséges varrat számára most már a szúrpontokat jeleli meg az ember; először a csonka orr kerületében kettőt az oldali metszet felső végén másfél vonalnyira kifelé, keltőt mind a két metszet alsó végén egymásnak átellenben; ezek között aztán könnyű lesz meghatározni a többi szúrpont egymástóli távolságát. — Ezek mindannyian a papirossal behúzott mintára följegyeztetnek, innen pedig a homlokra tétetnek által. — Most már a csonka orrot a kijelelt hosszúsági meg keresztmetszet irányában s mértéke szerint kivágják, melly műtétei alatt ugyanazon ügyekszik az ember, hogy annak állományából, mennyit csak lehet, megtartson, egyszermind azon is , hogy mind a két oldal lehetségig egyenlő legyen. — A szúrpontnak kijelelt helyeken most behuzatnak a véres férczek, ezeket a segédek kellő rendben megtartván. — A homloki lebeny már a kijelelt terjedékben kimetszetik a homlok köztakarójából, mikor egészen a kaponyahártyáig mindent le kell takarítani. A vérzés tökéletes elállítása után leveszi az ember a lebenyt, félkörileg mozgatván azt, és a csonka orr sebfelűletével egyesíti akként, hogy a benne levő férczeket a rajta megjelelt helyekre behúzza. — Két fércz, mellyek a válaszfal megerősítésére szolgálnak, utoljára tétetik be. — A férczek összehúzását legczélszerűbben és legpontosabban eszközölhetni e czélra alkalmas férczrudacsok (Heftstäbe) által, mellyeket az ember kellő hajlékonyságukhoz képest ollyaténkép rendez el az ábrázaton, és mindeniket ragaszcsíkkal erősíti meg, hogy sem egyik sem másik helyen nem feszül aránytalanúl. — BECK (Gelungener Fall einer Rhinoplastik; in Heidelberger klinischen Annalen. III. Bd. 2. Heft) az egyszerű gombos varratot czélszerűbbnek tartja a fe'rczrudacsoknál. — így tette meg e műtéteit már TEXTOR is (Neuer Chiron. I. Bd. 3. St.) LISFRANC: Journal général de Med. Avril, 1828. p. 66. 2278. FR Az orrlyukakba x-ózsairral bekent téphengert tesz az ember, és erre még annyi zilált, szinte rózsairral kent tépést az orrgyökér felé, hogy az orrnál megkívántató boltozat egyenletes legyen, de azért az igen erős kitömés által a férczek szétszakadása ne okoztassék. — A homlokon levő seb megnedvesített nagy téppemettel boríttatik be, melly