Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. v 185 vagy fehér folyás nagy mértékben, feszülés meg szaggatás kínos érzésével az ágyék tájékán, mihez járúl még, a hugyozásra való gyakori késztetés, erőltetés és mélyen beható szúrás a méh nyakában. — Vizsgálat alkalmával a hüvelyi szilakot (portio vaginalis) egészen vagy részint keménynek, más helyeken pedig felporhanyultnak találja az ember; a méhszáj úgy látszik, mintha behornyolva (vagdalva) volna, egyenetlen és félig ki van nyílva. — Nyomásra evhez hasonló , -vérrel vegyes folyadék szivárog ki belőle. — 2255. g. Ezen állapotban hónapokig, sőt esztendőkig eltarthat e baj. — A kórjelek szembetűnőbbekké válnak, a szaggató fájdalmak hevesebbek lesznek , átjárják az ágyékot és czombokat: a kiszivárgó folyadék igen eves, büdös természetűvé fajul, és levált darabok meg véraludékok vannak közé vegyülve. Néha igen nagy vérzés támad. — A beteg testi egészsége nagy mértékben silányul; a rákos emésztés valamennyi jelei, a sajátságosan bélyegző ólomszínű arczszínnel megjelennek, és a halál vagy hirtelen nagy vérzés által, vagy, mint rendszerint történni szokott, borzasztó kínok közt sorvadás következtében köszön be. — A baj illy magasra hágott fokánál vizsgálat alkalmával a hüvelyi szilakot kifekélyesedv^, többé vagy kevésbbé megromolva , taplós növedékekkel vagy kemény csomókákkal ellátva találja az ember, mellyek a méhnyak üregébe is elhatnak. — Gyakran maga a méhanya , sokszor a hüvely felső része kemény s elfajult; a fekélyedés egészen a végbélig és a húgyhólyagig elterjedhet, miáltal a baj annál tetemesebbé válik- — 2256. fr Valamint általjában a rák, úgy a méhrák is különbözik némileg lefolyására nézve. — Kemény roslú egyéneknél inkább csak elharapózó fekélyedése a kőkemes résznek; gyönge s laz rostú személyeknél többnyire taplós kinövésekkel és gyakori vérzéssel jár. — A kórhatárzat általában könnyű, annál inkább, mivel az orvost többnyire csak akkor kérik meg tanácsadás végett, mikor a baj már igen nagyra nőtt. — Azon kóralakok, mellyek a kezdődő méhrákkal némi hasonlatossági viszonyban állnak, de mégis könnyen megkülönböztethetők, imezek: idült gyúladás és jótermészetű keményedés, faggyúnemű elfajulás, a méhnek előesése, pöfeteg és velőtapló. —