Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. v 121 2136. 5. Ezen sok eszközök közöl a méhanyabeli pöfeteg lekötésére, itt csak a Desault bánásmódját, és a Nissen meg Ribke lekötőjével végzendőt fogjuk közelebbről megvizsgálni. — Műtétei előtt a végbélt csőrével ki kell üríleni. — A beteget egy ágyra keresztben vagy egy asztalra ugy fektesse az ember, hogy félfekvő s félülő helyzetben legyen, és a középhús vagy gát meg farcsont tájéka szabadon maradjon. A két szétterpesztett czombot segédek tartják. — Ezután még egyszer vizsgálja meg szorosan a műtevő betegét, hogy a pöfeteg minőségéről és helyéről meggyőződjék. — 2137. S' A desault-féle készülettel azon mód szerint bánik az ember, miként a 2094. ^-ban előadatott. — Például: egy eléggé erős kötőléket a hurokvivő lyukán, és egy ezüst, mell felől kissé meghajtott csőn, behúz az ember, és egyik végét a kötőléknek az ezüst cső gyürüi közöl egyikhez köti. Ez, és a hurokvivő, egymással párhuzamosan fognak a daganat és méhhűvely falai közt oldalvást vitetni, hol legkevesebb ellenállásra találni, és gyöngéd oldalasti mozgás által a pöfeteg szárának felső részéig vezettetni. Ezután a kötőlék azon végét, melly a cső gyűrűjéhez volt kötve, eloldja az ember, megfogja bal kézzel a hurokvivőt, mit mozdulatlanul tart, míg jobb Jkézzel a csövet az egész daganat körül ismét visszavezeti a hurokvivőig. E szerint változtatgatja a mütcvő kezeit a két eszközzel való bánásnál, és úgy teszi egymáson keresztül, hogy a hurok azon része, melly a csövet maga után vonja, a fölött jár, mellyet a hurokvivő tart. — Most már, mozdulatlanul tartván az ember a hurokvivőt, a csövet visszahúzza, a kötőlék két végét egy hurokzsinór lyukába vezeti, és ezt, a kötőlék végeit erősen megfogván, a pöfeteg gyökeréig magasra tolja, miután a hurokvivő pálczáját előrenyomja, a kötőléket a lyukból eltávolítja, és a hurokvivőt kivonja. — Most már a kötőlék mindkét végét erősen meghúzza, és a hurokzsinór kimetszett részéhez köti. — Ezen bánásmódot különösen azért ajánlhatni, hogy könnyű s biztos. Azon ellenvetés, mintha a kötőlék végei, nem fedvén azokat cső, a tartós nedvesség következtében meglágyulnának és szétbomlanának, tapasztalásunk szerint alaptalan. — Ha az ember az összeszorítás fokát mindannyiszor meg akarja határozni, azt könnyen megteheti egy csiga (Winde) és egy feszítő-kerék (Stellrad) segedelmével, mellyet a hurokzsinór végére csináltat, —