Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

SZÁRMAZÓ BETEGSÉGEK. 11 1938. SA nyelviszam vagy előesés, mi a nyelv izmainak szélhűdött állapotjától van, a nyelv szüntelen való viszszatartásán kivül a fülek mögé és nyakszirtra alkalmazott hólyaghúzó ragaszokat, izgató szereket, a villanyozás és galvános kezelés használatát kivánja. — m HALLER

: De strumis: in opusculo path. p. 16. T. W

HITE : Über Scropheln und Kröpfe. Aus dem Engl. mit einem Anhange. Offenbach, 1784. ACKER]MAN?I: Über die Cretinen, eine besondere Menschenabart in den Alpen. Gotha, 1790. FORDERE: Über den Kropf und den Cretinismus. Aus dem Franz. von LINDEMANN. Berlin

, 1796. WICHMANN'S : Ideen zur Diagnostik. I. Bd. S. 99. GAUTIERI: Tyroliensium

, Carynthioruni

, Styriorumque Struma. Wiennae, 1794. J. u. K. WENZEL : Über den Cretinismus. Wien, 1800. MAAS : Diss. de glandula thyreoidea tam sana quam morbosa

, eademque imprimis strumosa. Wirceb, 1810. HAUSLEUTNER: Über Erkenntniss, Natur und Heilung des Kropfes; in HORN'S Archiv. XIII. Bd. 1813. P. WALTHER: Neue Heilart des Kropfes u. s. w. Sulzbach, 1817. BÜRN'S: Chirurgische Anatomie des Kropfes und Halses. Aus dem Engl. übersetzt und mit Anmerkungen begleitet von DOHLHOFF. Halle, 1821. S, 147. MÜHLIBACH

: Der Kropf nach seiner Ursache, Verhütung und Heilung. Wien, 1822. HEDENUS: Tractatus de glandula thyreoidea tam sana, quam morbosa

, imprimis de struma

, eiusque causis et medela. Lipsiae, IJ7' II. Golyva. r > I iJ